A tanulmány, amely az összes uniós tagállam és számos partnerhatóság által szolgáltatott adatokon alapszik, 821 rendkívül fenyegető bűnszervezetet azonosított az Európai Unióban. Meglepő módon ezek közül
minden harmadik több mint egy évtizede működik, pedig többnek a teljes vezérkarát bebörtönözték már.
Az Europol vizsgálata feltárta, hogy e bűnszövetkezetek 86 százaléka legális üzleti struktúrákkal leplezi magát, ami megnehezíti a hatóságok számára a tiltott tevékenységük leleplezését. A szervezeteknek a becslések szerint mintegy 25 000 tagja van, nyereségvágyból működnek, és képesek egyszerre több országban is jelen lenni, ami miatt több millió uniós polgárra van kihatással a tevékenységük.
Catherine de Bolle, az Europol vezetője szerint a bűnszervezetek soknemzetiségűek, 68 százalékban különböző országokból származó szereplőkből állnak. Ezek egyszerre 2-7 országban működnek. A bűnözők között az albán, belga, német, francia, olasz, holland, lengyel, spanyol, török és az ukrán nemzetiségűek dominálnak.
A kábítószer-kereskedelem 295 azonosított hálózattal a leggyakoribb szervezett bűnözői tevékenység az EU-ban, amelyet a csalás (125), a vagyon elleni bűncselekmények (63), a migránscsempészet (48) és az emberkereskedelem (38) követ. Kiemelkedik a kokainterjesztés 113 szakosodott kartellel, míg 111 hálózat más kábítószerek kereskedelmével foglalkozik, és 44 csoporttal jelentős fenyegetést jelent a kannabiszkereskedelem is az EU-ban.
A bűnözői tevékenységek összefonódását jól példázzák a nagyhatalmú olasz 'Ndrangheta családok, amelyek nemzetközi kábítószer- és fegyverkereskedelemmel, adócsalással foglalkoznak Európa- és Dél-Amerika-szerte, és a tiltott bevételeket törvényes vállalkozásokba, például az ingatlankereskedelembe, -hasznosításba és a vendéglátóiparba fektetik.
Johansson a 821 szervezetet nagyon veszélyesnek nevezte, kiemelve a szervezett bűnözésen belül az erőszak és a korrupció közötti szoros kapcsolatot. Hangsúlyozta, hogy a fenyegetés elleni hatékony küzdelem érdekében sürgősen átfogó együttműködésre van szükség az uniós tagállamok rendőri hatóságai között – írja a Rheinische Post összefoglalójában.
Annelies Verlinden belga belügyminiszter, aki jelenleg az EU Belügyi Tanácsának elnöki tisztét tölti be, fokozott együttműködést szorgalmaz a tagállamok között, és hangsúlyozta, hogy a szervezett bűnözés hálózata elleni küzdelemhez szükség van egy rendőri hálózatra is.
Címlapkép forrása: Getty Images
