A migrációs paktumként emlegetett, brüsszeli leánykori nevén a menekültügyi és bevándorlási szabályozás reformja utolsóelőtti nagy próbatételére vár szerdán: eredetileg 2016-ban kezdték el kidolgozni az új rendszert miután az Iszlám Állam térnyerése és a szíriai polgárháború elől több mint 2 millió menedékjog iránti kérelmet adtak be az EU-ban. Végül decemberben minősített többséggel a tagállamok és a parlament megállapodásra jutottak egy a kérelmek ügyintézését főként az EU határain kívülre telepítő rendszerbe, ez pedig most a végső szavazásra vár az Európai Parlamentben.
A várható szavazás egyelőre nem tűnik papírforma szerinti jóváhagyásnak: inkább a lemondás, mintsem az ünneplés érzése jellemzi a képviselői nyilatkozatokat. A törvényhozók, miután jelentős engedményeket tettek a migráció szigorúbb ellenőrzését tagállamoknak, elégedetlenségüket fejezik ki a megkötött kompromisszumokkal kapcsolatban. A szociáldemokratákat képviselő Matjaž Nemec keserű pirulának nevezte a megállapodást, míg Sophie in 't Veld liberális politikus tartózkodott az optimista gesztusoktól, kijelentve a Politicónak: „Nem fogok pezsgőt bontani”.
A reformok középpontjában a menedékjogi kérelmek elbírálásának felgyorsítása áll az EU külső határain, amelynek célja az illegális migráció kezelése. Az erőfeszítések ellenére a parlament nem tudta elérni, hogy a gyermekeket teljes mértékben mentesítsék a menekültügyi őrizetbe vétel alól. Ez lényegében azt jelenti, hogy elzártan, sokszor börtönszerű intézményekben kialakított helyszínen döntenek majd az ő és a szüleik kérelmeiről.
A reformok bevezetik továbbá a menedékjog iránti kérelmek elutasításának lehetőségét, ha az egyéneket biztonságosnak ítélt harmadik országba lehet átirányítani, ezáltal csökkentve az Európára nehezedő terhet – ez a lépés a jogi kihívások ellenére egyre népszerűbb. A nem kormányzati szervezetek aggodalmukat fejezték ki a jogok esetleges megsértése miatt, és sajnálkoztak, hogy a reformok nem foglalkoznak a menekültek tagállamok közötti méltányos elosztásával, ahogyan azt eredetileg javasolták.
A magyar kormány gyakorlatilag végigvétózta a javaslatot, noha az sok szempontból épp a korábbi magyar igényekre is választ ad: Orbán Viktor kabinetje többször is követelte, hogy a megerősített határvédelem legyen része a javaslatnak, valamint hogy ne legyen kötelező elosztási kvóta. Ugyanígy az is része volt a kommunikációnak, hogy az EU-n kívül állítsák meg a menekülteket, csak az eljárások után léphessenek be az államszövetség területére. A minősített többséggel elfogadott javaslat legnagyobb lobbistája Giorgia Meloni olasz miniszterelnök volt, ezért is fogadta a szokásosnál halkabb kritizálással a Fidesz-KDNP képviselőtábora is az új rendszert.
A bevándorlás kezelésében az európai szolidaritás jegyében három lehetősége lesz egy tagállamnak: elsőként a migránsok kvóta szerinti befogadása, másodikként a menekültek befogadása helyetti pénzügyi közreműködés (vagyis ki kell fizetni más országoknak az eljárási költségeket és az emberek elszállásolását), harmadikként pedig az EU határvédelmi képességeinek fejlesztéséhez való hozzájárulás választható.
Catherine Woollard, a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának vezetője a jogi reformokat az európai védelemhez való hozzáférés korlátozására tett kísérletének minősítette.
Mindazonáltal, mivel egyre nagyobb a nyomás a reformok keresztülvitelére az évek óta tartó patthelyzet után, a jogalkotók tisztában vannak a döntési kényszerrel. A parlamenti jóváhagyás elmaradása azzal a kockázattal jár, hogy az egész kezdeményezés belátható időre megint parkoló pályára kerül. A populista pártok várhatóan ellenezni fogják a reformokat, és még a nagyobb politikai csoportokon belül is vannak ellenvélemények.
A várakozások szerint nagyon szűk támogatottsággal megy át szerdán a törvény, pedig sok szélsőjobboldali pártnak is tetszik a javaslat. Így az a helyzet alakul ki, hogy az olasz Demokrata Párt ellenzi a paktumot, mert Giorgia Meloni miniszterelnök, a szélsőjobboldali Olasz Testvérek párt vezetője támogatja azt. A francia Köztársaságiak és a Szocialista Párt ellenzi, mert Macron támogatja, miközben a Renaissence Párt támogatja. A közép- és kelet-európai képviselők is szkeptikusak a javaslatot illetően, a Fidesz várhatóan leszavazza azt.
Címlapkép forrása: Getty Images
