A társasági adószabályokkal és a tőkepiaci integrációval kapcsolatos nézeteltérések ellenére a vezetők egyetértettek abban, hogy a stratégiai ágazatok számára forrásokat kell mozgósítani, hogy javítsanak az EU versenyképességén, ehhez pedig egy új megállapodásra lesz szükség, így folytatják a tárgyalásokat Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnökének az Európai Bizottság számára készített belsőpiaci reformtervéről.
A többórás vita után jóváhagyott megállapodás jelenleg még csak egy szándéknyilatkozat, és várhatóan a közelgő európai parlamenti választások után lehet kézzelfogható eredménye. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európaiak ne csupán fogyasztói legyenek a máshol előállított technológiáknak, és olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek célja a tőkebevonási lehetőségek javítása, az energiaköltségek csökkentése, a szakképzett munkaerő hiányának kezelése és a kereskedelmi kapcsolatok erősítése.
Letta már említett jelentése az egységes belső piac kiterjesztését javasolja az energiaszektorra, a távközlési és a pénzügyi ágazatokrae, és azt javasolja, hogy az EU kapjon nagyobb kollektív hatáskört a vállalatok támogatására, ami jelenleg a nemzeti kormányok előjoga. Továbbá az adórendszereket egységesítő uniós normákat vezessenek be.
„Az Európai Uniónak új, az európai versenyképességet növelő megállapodásra van szüksége, kiegészítve egy erős egységes piacon, jelentős befektetéseken, a digitális és zöld átmeneten, kevesebb bürokrácián, jobb szabályozáson és erős iparpolitikán alapul valódi energiaunióval” – hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a záró sajtótájékoztatón.
A vezetők a 27 tagállam további integrálására irányuló tőkepiaci unió (CMU) tervét is megfontolták, amelynek célja az egyes kötvénypiacok megerősítése, valamint több kockázati tőke biztosítása az európai induló vállalkozások és kkv-k számára. A kisebb országok azonban attól tartanak, hogy a szabályozási hatáskörök a nagyobb országokban, például Franciaországban összpontosulhatnak. Néhány tagállam fenntartásai ellenére egyetértés van abban, hogy a versenyképesség fokozására van szükség.
„Nagyon hosszú vita volt [a tőkepiaci unióról], mert a kiinduló álláspontjaink eltérnek, de ez egyúttal elengedhetetlen küzdelem is, ha sikereket akarunk elérni a jövőben” – mondta Emmanuel Macron a tárgyalásokról.
A francia elnök elmondta, hogy a vezetők megállapodtak „egy tárgyalási rendről, az alapelvekről és egy ütemtervről”, hogy előrelépést érjenek el ebben a kérdésben, és hozzátette, hogy a következő, júniusi vezetői találkozón folytatják az egyeztetéseket.
Macron hozzátette, hogy az uniós országok költségvetési szabályainak összehangolása nem volt része a vitának, és azt mondta, hogy a megbeszélés lehetővé tette a félreértések feloldását azzal kapcsolatban, hogy miről is szólna a tőkepiaci unió.
Ebben viszont nagyon komoly megosztottság támadt a tagállamok között: több mint tíz ország ellenezte az eredeti előterjesztést.
Olaf Scholz német kancellár az esemény utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Ukrajnának most mindennél jobban szüksége van az EU támogatására, ezért a légvédelmi rendszerek szállításának kérdése „rendkívül fontos”.
Scholz felszólította a többi tagállamot, hogy szintén küldjenek Patriot légvédelmi rendszert és abba való muníciót az ukrán hadseregnek, hozzátéve, hogy reméli, mindenki a lehető leggyorsabban cselekszik majd
„Néhány állam megengedheti magának, hogy feladja a rendszerét, hogy Ukrajna jobban meg tudja védeni magát” – mondta Scholz.
Címlapkép forrása: EU
