Levélben kéri az uniós delegáció a Bizottság gyors közbelépését

Ötfős vizsgálóbizottságot küldött az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) Magyarországra, amely a jogállamisági kockázatokat és az uniós értékek megvalósulását ellenőrizzék.

Az EP még 2018-ban indított eljárást Magyarország ellen az alapszerződés 7. cikke alapján. Bár ennek végeredményeként akár az ország vétójogát is felfüggeszthetnék, az ehhez szükséges döntésnek sokáig nem volt realitása.

A látogatás eredménye most azért hordozhat nagyobb súlyt, mert a várhatóan rövid időn belül megalakuló német kormány koalíciós dokumentumának 5. fejezetében leírják, hogy sokkal következetesebben kell alkalmazni a jogállamiságot védelmező szabályokat, külön

kiemelve a tagállamok Európai Tanácsában való szavazati jogának felfüggesztésének lehetőségét.

Ugyanígy a magyar kormánynak az utóbbi években fejfájást okozó uniós források felfüggesztését is még szigorúbban vennék, azzal a kitétellel, hogy új utakat kell keresni azok direktben való eljuttatását a kedvezményezettekhez, akár közvetlen finanszírozást adni az Erasmus-programból kimaradó diákoknak.

Bár hasonló kijelentések az előző német koalíciós megállapodásban is szerepeltek, a kontinensre nehezedő nyomás, és a várakozások szerint fajsúlyosabb geopolitikai szerepre törő Friedrich Merz, határozottabb kézzel vezetheti Németországot, mint a jelenleg még kancellári pozíciót betöltő Olaf Scholtz.

A holland, belga és lengyel tagokból álló EP küldöttség három napot töltött Budapesten. Szerdai sajtótájékoztatójukon a küldöttséget vezető Tineke Strik (zöldek, Hollandia) azzal kezdte, hogy mivel az EP júniusban új mandátumot kapott, időszerű volt felülvizsgálni a jogállamisági helyzetet Magyarországon.

A delegáció több szervezettel és a kormánnyal is igyekezett egyeztetni, és arra jutottak, hogy a jogállamiság tovább romlott legutóbbi látogatásuk óta.

Nehezményezték a gyülekezési jogra vonatkozó törvénymódosításokat, valamint sajnálatukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány sok tekintetben külső beavatkozóként kezeli az Európai Uniót.

Strik elmondta, hogy a küldöttség levelet fog küldeni a Bizottságnak, amiben arra kérik, hogy minél hamarabb - akár ideiglenes határozatok meghozatalával is - intézkedjenek, de leszögezték, hogy a delegáció csak vizsgálódni jött ide. Ennek eredményeként csak tanácsokat adhatnak, például a határidők és büntetések enyhítésére vagy szigorítására, de a döntés nem az ő kompetenciájuk lesz.

Címlapkép forrása: EU