Űrháborús front nyílik az Európai Unióban

Az európai védelmi ipar egyre több szereplője vásárolja be magát az űrágazatba. Bár az űr és a védelem mindig is összekapcsolódott, az EU-n belül a hangsúly azonban a közelmúltig elsősorban a polgári felhasználáson volt – írja az Euronews.

Az Európai Űrpolitikai Intézet (ESPI) tanulmányából kiderül, hogy bár 2020-ig úgy nézett ki, csökken a tendencia, 2022 közepe óta újra összefonódni látszanak ezek. A Rheinmetall, a Safran és az Indrához hasonló cégek mind komoly tőkét mozgatnak meg azért, hogy felvásároljanak vagy befektessenek az űripar európai szereplőibe.

A háború visszatérésével a műholdas fenyegetések is komolyabb figyelmet kapnak, így nem csoda, hogy sok cég a kibervédelem szempontjából is fontos terület felé fordul. Az Európai Parlament ég és űr munkacsoportja szerint azonban ezek a kezdeményezések sajnos még széttagoltak, és kontinensszintű tervezésre lenne szükség.

Európa azonban jelenleg GDP-jének mindössze 0,07%-át, évi 14 milliárd eurót fektet űrtevékenységekbe. Az ESPI kutatásvezetője, Matija Renceli szerint továbbra is akut képességbeli hiánytól szenved az európai űripar, és

ennek érdemi javításához évi 0,15–0,25% lenne szükséges 2040-ig.

Az Európai Űrügynökséget (ESA) vezető Josef Aschbacher szerint az EU-ban méltatlanul keveset költenek védelmi célú űrtevékenységekre, de szerinte itt vannak a terület legjobb mérnökei és tudósai, így leginkább pénz kérdése a felzárkózás.

Jelenleg Európa állami űrköltségvetésének mindössze 15%-át fordítják katonai űrtevékenységekre, ami jóval a globális átlagnak számító 50% alatt van, de a tendencia mindenhol továbbra is a védelem felé tolódik.

Míg a legtöbb tagállamnak – így Magyarországnak is – van külön űr- és védelmi stratégiája, mindössze nyolcnak van olyan tervezete, ami közösen is kezeli a két területet. Bár Ausztria, Franciaország, Olaszország és Svédország komoly figyelmet fordít erre a keresztmetszetre, az ESPI szerint összességében Európa még mindig lassan cselekszik, amikor saját képességeinek fejlesztéséről és telepítéséről van szó.

A területtel foglalkozó tagállami szakhatóságokat tömörítő ESA legközelebb az év végén, novemberben tart miniszteri tanácsülést, ahol a várakozások szerint 21 milliárd euróra (8,5 ezer milliárd forintra) is megnövelheti éves költségvetését, ami újabb nagy lépés lenne a 2022-ben elért 16,9 milliárdhoz képest.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images