Riadót fújt a balti ország: drámai fordulatot hozhat egy magyar uniós vétó

Az észt külügyminiszter szerint komoly anyagi kockázatot jelentene az Európai Uniónak, ha Orbán Viktor kormánya valóban blokkolná az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítását. Margus Tsahkna a Financial Timesnak nyilatkozva hangsúlyozta: ha a szankciók lejárnak, akkor az Ukrajnának nyújtott, orosz vagyonra alapozott hitelek biztosítéka szűnne meg.

A probléma az, hogy ezek az eszközök, amelyek garantálják ezt a kölcsönt, eltűnnének

– mondta.

Az EU és a G7 államok 2023-ban körülbelül 260 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyonnal biztosították az Ukrajnának folyósított 50 milliárd eurós hitelt, amelyből 20-20 milliárd az EU és az USA felelőssége lenne, ha a fedezet megszűnne. Tsahkna szerint „ha blokkolják a szankciókat, azok megszűnnek, és a központi banki eszközöket visszajuttatják Oroszországnak, Putyinnak, jutalomként – ezt nem engedhetjük meg”.

Az észt álláspont szerint az eszközök befagyasztása helyett azok teljes lefoglalása lenne a legbiztonságosabb és legérthetőbb megoldás – de ez jogi akadályokba ütközik. Belgium, ahol a legtöbb – mintegy 190 milliárd eurónyi – vagyont tárolnak, elutasítja az elkobzást. „A mi álláspontunk változatlan: a lefoglalás jelenleg nem opció a kapcsolódó kockázatok miatt” – mondta Vincent Van Peteghem belga költségvetési miniszter, aki szerint a befagyasztott eszközök hasznosabbak tárgyalási eszközként a béketárgyalásokon.

Az észt diplomácia vezetője elismerte a belga aggodalmakat, és hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépést csak több ország közös döntésével lehetne meghozni. „Teljesen megértjük, hogy ebben a rendkívül bonyolult helyzetben nem lehet őket magukra hagyni” – fogalmazott. Tsahkna emellett hangsúlyozta, hogy a magyar kormánnyal is folytatni kell a tárgyalásokat, rámutatva, hogy

szerinte Magyarország gazdasági helyzete erősen függ az uniós forrásoktól.

„Tisztában vagyok vele, hogy sok problémájuk van a gazdasággal” – tette hozzá.

Végül Tsahkna arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország megpróbálja kijátszani a szankciókat, például azzal, hogy harmadik feleknek értékesítené a befagyasztott vagyonokat, bízva abban, hogy azok a jövőben hozzáférhetők lesznek. „Természetesen Oroszország szeretné ezeket az eszközöket alkudozásra használni.

De a tény az, hogy ezek az eszközök nincsenek náluk, Európában vannak befagyasztva

– szögezte le. Véleménye szerint a szankciós rendszer sorsa végső soron a béketárgyalások kimenetelétől, és az Egyesült Államok – akár Donald Trump által irányított – szerepvállalásától függ.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images