Behódoltak von der Leyennek a legellenállóbb tagállamok is

Donald Trump új vámintézkedései – köztük 10 százalékos általános, 145 százalékos kínai, illetve 25 százalékos acél-, alumínium- és autóipari vámok – drasztikusan visszavetik a globális kereskedelmet. A WTO szerint a világbekereskedelem akár 1,5 százalékkal is csökkenhet idén. Miközben az Egyesült Államok az „Amerika az első” (America First) politika jegyében egyre inkább protekcionista irányba halad, az EU lehetőséget lát a globális színtéren való előretörésre.

Amint arról már írtunk, Ursula von der Leyen szerint a világ országai most Brüsszelre tekintenek stabil partnerként, miközben Washington kiszámíthatatlanná vált.

Az EU korábban belső vitákkal küzdött: miközben a skandináv és balti országok a nyitott kereskedelem hívei, Franciaország és más protekcionista tagállamok inkább óvatosabbak voltak. Trump lépései azonban közeledést hoztak:

az EU-n belül egyre többen érzik sürgetőnek új szabadkereskedelmi megállapodások kötését.

A svéd kereskedelmi miniszter szerint az ún. „billegő országok” is egyre inkább a szabadkereskedelem pártján állnak – számolt be a Politico.

Von der Leyen második bizottsága új tempót diktál. Lezárultak az évtizedek óta húzódó tárgyalások a Mercosur-blokkal, Mexikóval és Svájccal, és újraindultak az egyeztetések Malajziával és az Egyesült Arab Emírségekkel. Az EU célja az év végéig megállapodást kötni Indiával, valamint szorosabb együttműködést kialakítani a Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership (CPTPP) 12 országával – amelynek a britek már tagjai. Ausztrália májusi választása pedig újabb lendületet adhat egy EU–Ausztrália megállapodásnak, miután tavaly megrekedtek a tárgyalások.

A korábban kereskedelmi nyitás ellenzőiként ismert tagállamok – például Franciaország vagy Belgium – a geopolitikai kényszer miatt egyre hajlandóbbak kompromisszumokra. Franciaország politikai elitje korábban elutasította a Mercosur-megállapodást, de most már hajlik az elfogadásra, felismerve, hogy a világ halad tovább – velük vagy nélkülük – írja a lap több uniós forrásra hivatkozva.

A szabadkereskedelmi megállapodások immár nem csupán gazdasági, hanem stratégiai jelentőséggel is bírnak a legtöbb ország szerint.

Noha az EU továbbra is a transzatlanti kapcsolatok megerősítésében érdekelt – különösen Németország új kancellárja, Friedrich Merz szeretne nulla vámmal működő rendszert –, a valóság kiábrándító. A TTIP-hez hasonló megállapodás újraindítása sem politikailag, sem gazdaságilag nem reális. Az EU közben szigorúbb környezetvédelmi és emberi jogi normákat vezetett be, amelyek nem találkoznak a Trump-adminisztráció prioritásaival. Az Európai Bizottság volt kereskedelmi főigazgatója szerint

az ilyen irányú tárgyalások újranyitása »súlyos hiba« lenne.

Címlapkép forrása: EU