Európa visszavág Trumpnak – nagy bejelentést tett Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron

Az európai tudományos tér újraépítéséhez fogható ambícióval ritkán állt elő egyszerre az Európai Bizottság és egy meghatározó tagállami vezető. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság, és Emmanuel Macron Franciaország elnökeinek beszédei Párizsban a Sorbonne Egyetemen nem csupán egy új kutatáspolitikai program beharangozását jelentették, hanem világos értékállítást is: Európa a tudomány, a szabadság és a nyitottság bástyájaként kíván megjelenni egy globálisan egyre polarizáltabb környezetben.

Az „Choose Europe” kezdeményezés több mint PR-üzenet: jogalkotási és finanszírozási ígéretek, új ösztöndíjrendszerek, vízumkönnyítések, és a kutatási szabadság törvényi védelme formálják azt a képet, amelyet az EU saját magáról mutatni kíván a világ tudományos elitje felé.

A cél ellensúlyt kínálni azokkal az országokkal szemben – elsőként az Egyesült Államokkal –, ahol a kutatás egyre inkább politikai viták kereszttüzébe kerül. Vagyis Európa megfordítaná az agyelszívás eddigi irányát.

Az apropót két dolog adta: a globális kutatási verseny egyre élesebb, különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Mióta Donald Trump elnöksége alatt megkezdődött a kereskedelmi háborúk kora, az EU következetesen igyekezett pozícionálni magát mint a stabilitás, a kiszámíthatóság és a szabályalapú gazdasági partnerség szigete. Most azonban az Unió a kutatás-fejlesztés frontján is megpróbál előnybe kerülni: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Emmanuel Macron francia államfő közös kezdeményezésben igyekeznek Európát újra vonzóvá tenni a globális tudományos közösség számára. A kulcsmondat: „Choose Europe”.

Európa mindig ki fog állni amellett, hogy a világ tudósai Európát válasszák

– jelentette be Ursula von der Leyen. Úgy fogalmazott, „mi most egy új korszakot választunk: a találékonyság és a feltalálás korát”, és hozzátette, hogy az EU a kutatást és az innovációt a gazdaság középpontjába helyezi. Beszédének végén világos üzenetet küldött minden kutatónak és fiatalnak: 

„Válaszd a tudományt. Válaszd Európát!” (Choose the science, choose Europe!) – mondta az Európai Bizottság elnöke.

A kampány célja világos: megszólítani és Európába csábítani azokat a kiváló AI- és biotechnológiai kutatókat, akik eddig jellemzően amerikai egyetemeken és techcégeknél találtak inspiráló szakmai környezetre és bőkezű finanszírozásra. Az amerikai tudományos ökoszisztéma elszívóereje óriási: magas fizetések, erős magánszektor, kockázatitőke-alapok, vállalati egyetemek és rugalmas szabályozás. Európa ezzel szemben eddig inkább bürokráciával, széttöredezett támogatási rendszerrel és alacsonyabb fizetésekkel bírt – még ha az életminőség, a kutatási szabadság és a társadalmi stabilitás valóban versenyképes is maradt.

Von der Leyen beszédében hangsúlyozta: az Európai Unió nem csupán történelmi hagyományai és tudományos múltja miatt kíván globális kutatási központ lenni, hanem azért is, mert ma is képes versenyképes és nyitott tudományos környezetet kínálni a világ legtehetségesebb kutatóinak. Mint fogalmazott, a tudomány egyetemes érték, amelynek nincs útlevele, neme vagy politikai hovatartozása, és éppen ezért különösen fontos szerepe van a globális kapcsolatok építésében.

Von der Leyen szerint Európa három pillérre építi tudományos ajánlatát:

a kutatási szabadság intézményes megerősítésére, jelentős pénzügyi ösztönzőkre, valamint a tudományos áttörések és a piaci innováció közötti kapcsolat gyorsítására.

Először is, azt mondta, az EU jogalkotási javaslatot készít elő egy új European Research Area Act formájában, amely a „tudományos szabadságot” emelné törvényi szintre – ezzel válaszként azokra a nemzetközi tendenciákra, ahol a szabad kutatás egyre inkább politikai befolyás alá kerül. Ennek célja, hogy a tudás és az adatok szabad áramlása ugyanolyan alapelv legyen, mint az áruké, tőkéé és munkaerőé az egységes piacon belül.

Második elemként von der Leyen egy új, 500 millió eurós kutatásfinanszírozási csomagot jelentett be a 2025–2027 közötti időszakra.

A pénz célja, hogy „mágnesként” vonzza Európába a világ legjobb kutatóit. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) keretében egy hét évre szóló „szuperösztöndíj” bevezetését is kilátásba helyezte, amely hosszú távú perspektívát kínálna a kiemelkedő teljesítményű tudósok számára. Emellett megduplázzák azt az összeget, amelyet az ERC a kutatók relokációs támogatására nyújt, és ezt a megnövelt szintet fenntartják 2026-ra és 2027-re is.

A támogatás a fiatal kutatókra is kiterjed: a Marie Skłodowska-Curie-program keretében indított „Choose Europe” pilot projekt magasabb juttatásokat, hosszabb szerződéseket és célzott ösztönzőket kínál, különösen a mesterséges intelligencia területén dolgozók számára.

A hosszú távú cél az, hogy 2030-ra az EU-ban az R&D ráfordítás elérje a GDP 3%-át, és ezt a következő többéves pénzügyi keretben már konkrét javaslatokkal is megalapozzák.

A harmadik pillér az alapkutatás és a piaci hasznosítás közötti út felgyorsítása. Von der Leyen ennek érdekében egy európai Innovációs Törvény és egy start-up és scale-up stratégia kidolgozását jelentette be, amely csökkentené a szabályozási akadályokat, és elősegítené a kockázati tőkéhez való hozzáférést az innovatív európai cégek számára.

Végezetül, az EU egyszerűsíteni kívánja a kutatók számára az európai belépést és letelepedést: gyorsabb vízumeljárásokkal, karrierútmutatással és célzott intézményi kapcsolódási lehetőségekkel igyekeznek vonzóbbá tenni a kontinenst a globális tudósok számára.

Macron: ez a mi közös ügyünk, ez az, amiben hiszünk

Emmanuel Macron beszédében azt hangsúlyozta, hogy Európa jövője a tudományos szabadság és a nyitott, tényalapú kutatás védelmében rejlik. Azt mondta, nem szabad alábecsülni, mekkora a tét: az európai tudományos humanizmus, a szabadság és a tudás hagyománya forog kockán. Felidézte, hogy néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy a világ egyik legnagyobb demokráciája – utalva az Egyesült Államokra – kutatási programokat töröl csupán azért, mert azokban szerepel a „sokszínűség” szó, vagy megtagadja vízumokat olyan kutatóktól, akik korábban az ország digitális biztonságához is hozzájárultak.

Úgy fogalmazott:

„az elképzelhetetlen vált a mindennapjaink részévé”.

Macron szerint a tudományos szabadság nem csupán erkölcsi vagy akadémiai kérdés, hanem Európa demokráciáinak, gazdasági versenyképességének és közös identitásának alappillére. Azt mondta, ha megkérdőjelezik a tudományos igazság fogalmát, ha egy kormányzat eldöntheti, mi kutatható és mi nem, azzal a liberális demokráciák egyik alapvető képességét veszítjük el: „nem tudunk többé közösen nem egyetérteni”. Szerinte a tudomány nemcsak szabadságot, hanem tekintélyt is jelent – nem politikai, hanem tudományos értelemben –, amelyet a társadalomnak újra meg kell tanulnia tisztelni,

hiszen ez segít megkülönböztetni az igazat a hamistól, a tényt a manipulációtól.

A francia elnök egyértelműen támogatta az Ursula von der Leyen által bejelentett Choose Europe for Science kezdeményezést, és úgy fogalmazott, hogy ez egy olyan felhívás, amely az egész világ kutatóinak szól – azoknak, akik hisznek a szabad, nyitott, mindenki számára elérhető tudományban. Azt mondta,

Európa tárt karokkal várja azokat a kutatókat és családjaikat, akik máshol cenzúrával, adminisztratív korlátozásokkal vagy politikai nyomással szembesülnek.

Hozzátette, hogy a szabad tudomány „egy új otthon kikötője” lehet azok számára, akiknek ezt máshol megtagadják.

Beszédében Macron konkrét számokkal is alátámasztotta elköteleződését az európai innovációs reform mellett: elmondása szerint 2020 és 2025 között több mint 6 milliárd euróval emelték a francia kutatási költségvetést, és 2030-ra ez a többlet eléri a 25 milliárd eurót. A kutatók javadalmazása is nőtt: 2027-re az oktatók és kutatók éves juttatásai 6000–8000 euróval haladják majd meg a 2020-as szintet. Macron elismerte, hogy mindez még nem elég, de jelezte: a kormány további törvényi és intézményi lépéseket készít elő a tudományos rendszer átalakítására és megerősítésére. Mint mondta, „ez a mi közös ügyünk, ez az, amiben hiszünk – és amiben továbbra is harcolnunk kell”.

Macron emlékeztetett arra, hogy Franciaország már 2017-ben, Trump első elnöksége idején elindította a Make Our Planet Great Again programot, amellyel a klímaszkepticizmus ellensúlyozására kívánt menedéket kínálni a tudósoknak. Azt mondta, azóta is számos intézkedést hoztak, köztük a PAUSE programot, amely eddig mintegy 600 veszélyeztetett kutatót fogadott be. Azt is hangsúlyozta, hogy vonzóvá tenni Európát nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem versenyképességi stratégia is: „a tudomány a mi gazdasági hatékonyságunk és autonómiánk feltétele”.

Kérdés, mennyire lesz életképes a korábbi tervhez képest

Ahogy arról a francia elnök is beszélt, a kezdeményezés nem előzmény nélküli. Emmanuel Macron már 2017-ben, Donald Trump hivatalba lépését követően elindította a „Make the Planet Great Again” programot, amellyel a klímakutatókat próbálta Franciaországba csábítani, válaszul Trump kilépésére a párizsi klímaegyezményből. A kampány akkoriban nagy médiafigyelmet kapott, a kutatók számára ígért 2500 eurós havi ösztöndíj pedig még mindig elérhető –

de az elért eredmények és tényleges átköltözések száma máig nem ismert.

A mostani „Choose Europe” kezdeményezés a „Make the Planet Great Again”-nél szélesebb dimenzióban gondolkodik: nemcsak Franciaországot, hanem az egész kontinenst szeretné újrapozicionálni a tudományos világban. Ennek megfelelően a párizsi Sorbonne-on tartott eseményre az EU tagállamai mellett Svédország, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság kutatóintézeteinek képviselőit is meghívták.

Az Európai Bizottságot több biztos is képviseli: Roxana Mînzatu (innováció és kutatás), Stéphane Séjourné (belső piacok) és Ekaterina Zaharieva (bővítés).

Nem minden tagállam fogadta lelkesen a kezdeményezést. Olaszország például sérelmezi, hogy a bejelentésre nem a május 23-i Versenyképességi Tanácsülésen kerül sor – amely szerintük „intézményesebben megfelelőbb fórum” lett volna –, hanem egy erősen francia fókuszú rendezvényen.

E kritikák miatt Olaszország nem is küldött miniszteri szintű képviselőt Párizsba; helyette csupán a párizsi nagykövet jelenik meg.

A politikai üzenet azonban világos: Európa nem hajlandó beletörődni a kutatási agyelszívásba. Von der Leyen és Macron arra építenek, hogy a világ vezető kutatói nemcsak a pénzt, hanem az intellektuális szabadságot, a kiszámíthatóságot és az európai életminőséget is értékelik. Az, hogy ezek az érvek mennyire bizonyulnak versenyképesnek a Szilícium-völgy fizetéseivel szemben, már egy másik kérdés – de az EU láthatóan most először kész igazán komolyan harcba szállni a kutatói tehetségekért.

Címlapkép forrása: Europa Press 2025 via Getty Images