Macron és von der Leyen elszipkázná az USA legfontosabb erőforrását

Hétfőn Párizsban, a Sorbonne Egyetemen rendezett konferencián Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja az európai kutatóközpontok és egyetemek vezetőit. A találkozón várhatóan bejelentenek egy intézkedéscsomagot, amely csábítóbbá teheti az EU-t a kutatói közösség számára - írja az Euractiv.

Macron csapata szerint Franciaországnak és az EU-nak "stabil" szereplőként kell megjelennie a globális porondon, ahol garantált a "szabadság" és a kutatók "tabuk nélkül" dolgozhatnak. Ezt a véleményt más uniós országok is osztják.

Márciusban 13 EU-tagállam levélben kérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki tervet a külföldi kutatók áttelepítésének finanszírozására.

Eközben Hollandiában és Norvégiában is programok indulnak a tudományos tehetségek bevonzására, míg egyes brüsszeli, illetve francia egyetemek már el is indították saját, ilyen irányú kezdeményezéseik.

A Bizottság várhatóan hamarosan uniós jogszabályba foglalja a tudományos kutatás szabadságának elvét és az idén 2 millió eurósra duplázzák a hasznos projekteket ösztöndíjjal támogató Európai Kutatási Tanács (ERC) költségvetés-kiegészítését, jelentette be korábban az innovációért felelős biztos, Ekaterina Zaharieva.

Von der Leyen, aki maga is orvoskutató volt, a múlt héten hangsúlyozta, hogy

a Bizottság segíteni fog a tudósoknak, hogy "Európát válasszák" és "Európát ismét az innováció otthonává tegyék".

A francia hatóságok most egy új platformon folytatnak konzultációt, amely lehetővé teszi az egyetemek és kutatóintézetek számára, hogy javaslatokat nyújtsanak be kutatók fogadására olyan területeken, mint az egészségügy, klíma, mesterséges intelligencia, űrkutatás és digitális infrastruktúra.

Bár az ország idénre 630 millió euróval csökkentette az állam kutatási támogatásokra szánt büdzséjét, és kutatás-fejlesztés terén sem emelkedik GDP alapú ráfordítás, a "Franciaország 2030" program 54 milliárd eurós keretéből a platformon kiválasztásra került projektek finanszírozását is megoldhatják.

Ez a tervek szerint esetenként maximum a költségek 50%-át fedezheti, így ha valakinek teljes finanszírozásra van szüksége, több szervnek is hasznosnak kell találnia a kutatási terveket.

Bár az általános közvélekedés szerint az USA-ban élő kutatók lényegesen jobban keresnek, egy 2023 EU-s kutatás szerint ez a kép némi árnyalásra szorul. Míg az EU-s átlaghoz képest másfélszer annyit is megkereshetnek egy évben az amerikai kutatók, addig

például Ausztriában és Hollandiában például az USA-hoz hasonló, 60 ezer euró (24 millió forint) körüli éves jövedelmet is elérhetik.

Címlapkép forrása: DARIO PIGNATELLI