Villámlátogatáson csitítja Merz a brüsszeli elitet

A frissen megválasztott német kancellár pénteken Brüsszel vezetőit járja körbe, miután a megelőző napokon a weimari háromszög feltámasztásába kezdett bele párizsi és varsói látogatásaival - írja a Politico.

A napirend szerint Merz négy vezetővel is találkozik alig öt óra leforgása alatt, élükön Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel. Rajta kívül az EU többi szervének vezetőjével, a Parlament elnöki székében ülő Roberta Metsolával és a Tanácsot vezető António Costaval is egyeztet, majd Mark Rutte NATO-főnökkel is tárgyal.

A találkozók közül valószínűleg ez utóbbi lesz a legfajsúlyosabb, ahol az új kancellár csütörtöki Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetését tárgyalják ki. Bár Merz több mint nyitottnak mutatkozik a francia elnök, Emmanuel Macron által hirdetett stratégiai függetlenedésre, elmondása szerint továbbra is szoros együttműködésről beszéltek Trumppal.

A lap értesülései szerint az USA és Németország a "tartós béke" elősegítése mellett köteleződött el, ami minőségében különbözhet attól a megközelítéstől, hogy minél előbb tűzszünetet hozzanak tető alá. Emellett a német autóipart nehéz helyzetbe hozó vámok kérdését is igyekeznek majd feloldani.

Kiemelten fontos az is, hogy Merz elvileg nem tervez nemet mondani az európai újrafegyverkezéshez fölvett közös hitelre sem, pedig egy ilyen lépés feltehetően nem fog kedvezni a választási győzelem után csökkenő tendenciát mutató népszerűségének.

Németország már az adósság fék tradícióbontó elengedése előtt is nagy mértékben kezdte növelni védelmi kiadásait, amivel 2024-re a világon negyedik legnagyobb - közel 80 milliárd eurós - katonai költségvetését tudhatja magáénak. A közös kötvénykibocsátás azonban

az EU nagyobb államai kárára támogatja a kisebbeket, amit a német választók jelentős része nem néz túl jó szemmel.

Merz úgy látszik abban bízik, hogy ha az uniós hitelt a közös fegyverbeszerzés optimalizálásához köti, azzal ellensúlyozni tudja azokat a kritikákat, amelyek "felelőtlen gazdálkodással" vádolják a friss kancellárt. Szerencséjére, ez egy olyan célkitűzés, amit a szakértők és az Európai Parlament is erősen támogat.

Bár mindennek elég pozitív kicsengése van az euro-atlantista szövetség számára, a tény, hogy Merzt csak a második körben sikerült kancellárrá választani, tartósan rányomja a bélyeget vezetése szilárdságára. A biztos többség garanciája nélkül, nem csoda, hogy a német médiában olyan pletykák is felröppentek, mely szerint a kancellár "nemzeti vészhelyzetet" hirdet.

Ennek apropója elvileg az lenne, hogy Merz nagyobb kontrollt gyakorolhasson az országba érkező bevándorlók beengedésén, ami bár csillapíthatja a tőle jobbra helyezkedő kritikus választói közönséget,

minden bizonnyal komolyan megkongatná a vészharangokat koalíciós partnerei, de az uniós vezetők körében is.

A német kormány mindenesetre tagadta, hogy szó volna bármilyen vészhelyzet kihirdetéséről, de szerdán enélkül is elrendelte határőrizetének szigorítását, ami miatt várhatóan lesz néhány kellemetlen kérdés a brüsszeli villámlátogatás alatt.

Címlapkép forrása: EU