Nukleáris fegyverek kerülhetnek Magyarország szomszédjába

Christian Stocker, az új osztrák kancellár továbbra is elzárkózik a NATO-csatlakozástól, de az nem zavarná, ha ő föléjük is kiterjedne a francia stratégiai elrettentő képesség, mondta el az Euractivnak adott interjújában.

Ausztria friss jobb-közép vezetése úgy tűnik továbbra sem akar eltérni attól a felfogástól, hogy a lehető legkevesebbet költsön saját védelmére. Persze mindeközben ugyanúgy a nyugati katonai infrastruktúra részeként tekint magára, így egyre több szereplőnek szúrhatja a szemét, hogy

az ország mindössze GDP-je 1%-át költi védelemre.

Miközben Svédország és Finnország az ukrajnai háború hatására feladta semlegességét és csatlakozott a NATO-hoz, Ausztriában ez sosem merült fel komolyan. Révén, hogy a szomszédos Svájccal együtt a szövetség tagjai bástyázzák körbe, érthető is, hogy semmilyen direkt katonai kihívástól nem kell tartania.

Ennek ellenére Stocker szerint kormánya komolyan veszi a biztonsági fenyegetéseket, és elkötelezte magát amellett, hogy 2032-re a GDP 2%-ára emeli a védelmi kiadásokat.

Olyan időkben, amikor mindenki a kiadásait próbálja csökkenteni... a védelmi költségvetés megduplázása már önmagában egy ambiciózus cél

- mondta a kancellár.

Az ország költségvetése valóban súlyos nyomás alatt áll. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az Ausztria lesz az egyetlen fejlett ország, ami idén recesszióba kerül. Az ország adósságterhe az EU-ban az egyik legmagasabb, és a tavalyi 4,7%-os költségvetési hiány messze meghaladta a blokk határértékeit.

Stocker koalíciós kormánya idén 6 milliárd eurós megszorítást ígért, amire azért van szükség, hogy elkerüljék az EU túlzottdeficit-eljárásának beindítását, ez pedig jelentősen csökkenti az ország költségvetési mozgásterét.

Magyarországhoz hasonlóan a Ausztria is szeretné aktiválni az unió menekülési záradékát, amely 1,5%-os hiányig mentességet biztosítana a védelmi kiadásokra hivatkozva az európai költségvetési szabályok alól. Stocker elmondása szerint mindenképpen használni szeretnék, de kérdés lehet, hogy mit engednek elszámolni védelmi kiadásként.

Stocker emellett egyike azon kevés európai vezetőknek, akik ellenzik a fegyverkezés finanszírozására felvevendő közös európai hitelt, de kitartóan azt kommunikálja, hogy Ausztria egy megbízható nyugati partner a védelemben is, és ennek mentén, nem a NATO, hanem

az EU segítségnyújtási záradékára hivatkozva úgy számol Franciaország atomtöltetei az ő országának is védelmet biztosítanának.

Emmanual Macron francia elnök az USA megbízható szövetségi státusza miatt persze tett jelzéseket arra, hogy kiterjesztené a nukleáris védőernyőt, de ezzel együtt annak fenntartási költségeit is megosztani, amiből várhatóan Ausztriának is ki kéne vennie a részét.

Ha ez megvalósulna, az a földrajzi adottságok miatt úgy is alakulhatna a gyakorlatban, hogy Ausztria belsőbb területén létesítenének egy francia légitámaszpontot, ahonnan a kisebb környező országok - így akár Magyarország - védelmét is biztosíthatnák.

Kérdés, hogy mennyire elnézőek a tagállamok a világ egyik legélhetőbb országának korlátozott védelmi fókuszával. Stocker szerint önmagában érték, hogy országa semleges félben tud feltűnni, így például úgy érzi, hogy

akár az egyre közelebbinek tűnő ukrán-orosz béketárgyalások helyszínét is adhatnák.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images