Brüsszel és a britek elkezdték visszacsinálni a brexitet, azonnal össze is vesztek

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatok újraindítására irányuló tervek komoly akadályba ütköztek, miután több uniós tagállam újabb engedményeket követelt Londontól a halászati jogok és a fiatalok mobilitása terén.

Az Európai Bizottság megpróbálta áthidalni a felek közötti különbségeket, de a tagállamok nagykövetei elutasították a kompromisszumos javaslatokat, így az új partnerségi nyilatkozat véglegesítése csak egy nappal a hétfői EU–UK csúcstalálkozó előtt történhet meg.

A tagállamok ragaszkodnak a hosszú távú halászati hozzáféréshez és az alacsonyabb tandíjakhoz az EU-s diákok számára, cserébe a kereskedelmi akadályok csökkentéséért, amelyek a 2020-as brexit óta sújtják a kétoldalú kapcsolatokat.

A tervezett együttműködés elmélyítené a biztonságpolitikai, energetikai és élelmiszerkereskedelmi kapcsolatokat, ám ezzel együtt járna néhány, a brit belpolitikában kényes elem is. A brit félnek részben el kellene fogadnia az EU-szabályozások alkalmazását, beleértve az Európai Bíróság szerepét az uniós jog értelmezésében. Emellett pénzügyi hozzájárulást is vállalna Brüsszel felé.

A konzervatív ellenzék már most azzal vádolja Keir Starmert, hogy titokban készül visszafordítani a brexitet, miközben a Munkáspárt szerint a cél a gazdasági előnyök kiaknázása és a múlt vitáinak meghaladása.

Különösen érzékeny pont a halászati jogok összekapcsolása a brit élelmiszerexportot megkönnyítő állategészségügyi megállapodással. A brit kormány megpróbálta elérni, hogy ez utóbbi ne függjön közvetlenül a halászati hozzáférés biztosításától, de az uniós nagykövetek elutasították ezt a megközelítést. Még a tengerparttal nem rendelkező tagállamok is kiálltak amellett, hogy legyen szoros kapcsolat a két kérdés között.

A brit kiskereskedelmi szektor tartós költségcsökkentést csak egy állandó megállapodástól vár, amelynek része lenne egy brit pénzügyi hozzájárulás is.

Az ifjúsági mobilitási program a 18–30 év közötti fiatalok számára kínálna vízumot munkavállalásra, tanulásra vagy utazásra, de nem biztosítana letelepedési vagy szociális jogosultságot. A vízumok száma mindkét fél által elfogadható maximumhoz lenne kötve. Eközben az EU ragaszkodik ahhoz, hogy diákjai ugyanolyan, alacsony tandíjat fizessenek a brit egyetemeken, mint a brit hallgatók, ám ez a követelés kikerült a legutóbbi szövegtervezetből.

A brit felsőoktatás erősen függ a nemzetközi diákoktól származó bevételektől, így a Munkáspárt körei jelezték: nincs pénzügyi mozgástér az uniós hallgatók díjainak csökkentésére.

A jogviták rendezésére létrehozandó mechanizmus szerint az Európai Bíróság továbbra is az EU-jog végső értelmezője maradna, miközben egy független döntőbírói testület hozna határozatokat az esetleges vitákban. Nagy-Britannia konzultációs lehetőséget kapna a készülő uniós jogszabályok esetén,

de sem szavazati, sem vétójoga nem lenne.

A brit kormány hangsúlyozta: a végleges szöveg még nem készült el, és az Egyesült Királyság kizárólag a nemzeti érdekek mentén tárgyal. Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta az értesüléseket.

Címlapkép forrása: Shutterstock