Két szék között a trónra kerülhet Európa

Az unió tagállamainak külgazdaságpolitikai képviselői gyűltek össze csütörtökön Brüsszelben, ahol az Európai Tanács fórumán vitatták meg a szövetség kereskedelmi stratégiájának fő részeit. Az egyeztetés a vártnál hosszabbra nyúlt, de a kezdeti vörös vonalak ellenére egyelőre nincs jele annak, hogy ne lenne széles körű egyetértés abban, hogy milyen irányba tegyen lépéseket az EU.

Bár a türelem több értelmezésben is elhangzott a tárgyalással kapcsolatban, a legfontosabb kérdéskörben, az Egyesült Államokkal való együttműködésben mindenki egyetértett, hogy nincs vesztegetni való idő.

Egyelőre nem tartunk a 90 napos vámfelfüggesztési időszak felénél sem, de ha július 9-ig nem sikerül kiegyezni, akkor nem csupán a fenntartott 25%-os acél-, alumínium- és gépjárművámok maradnak fenn, de a 10%-os alapvámra is visszakerülhet az EU-ra eredetileg kiszabott 10%-os további exportteher.

Tangó Amerikával

Donald Trump amerikai elnök áprilisi vámbejelentése előtt az uniós tisztségviselők nem tudtak érdemi tárgyalásokat folytatni az USA-val, de az elmúlt 37 napban ez a helyzet jelentősen javult. Az unió országai gyakorlatilag szabad utat adtak a Bizottságnak ahhoz, hogy a lehető legnagyobb gyorsasággal dolgozzanak a megállapodáson, így leginkább az amerikai félen múlik, hogy milyen sebességgel folytatódik a "tánc".

Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat is vezető uniós kereskedelmi biztos, Maroš Šefčovič szerint

az évekig tartó gazdasági egyeztetések és elhúzódó ratifikációk kora lejárt.

Továbbra is egységes álláspont az unió országai között, hogy az USA ügyében a pozitív kimenetelre, tehát egy teljes szabadkereskedelmi egyezségre kell játszani, de fel kell készülni arra is, hogy "kiegyensúlyozó" lépéseket tegyen az EU, amennyiben Trump kitart az eredeti vámok mellett.

A soros elnökség miatt tárgyalásokban komoly szerepet vállaló Michał Baranowski lengyel gazdasági helyettes államtitkár ennek kapcsán az USA 26. elnökét Theodore Rooseveltet megidézve azt mondta:

Beszéljünk gyengéden, tárgyaljunk gyorsan, és járjunk nagy bottal.

Szerinte az EU túl nagy blokk ahhoz, hogy az Egyesült Államoknak megérje egy "kiegyenlítetlen" gazdasági kapcsolat. Ennek megfelelően mostanra egyre technikaibbá kezdenek válni az egyeztetések, és az látszik kirajzolódni, hogy az újraiparosodás az, ami mindkét blokk első számú célját jelenti.

Šefčovič többször hangsúlyozta, hogy az uniós szabadkereskedelmi egyezségei minden esetben profitábilisak, mindkét fél részére, és a partnerek nem győzik dicsérni az EU megbízhatóságát és stabilitását. Ennek megfelelően azt is hangsúlyozta, hogy az uniónak jelenleg 44 ilyen megállapodása van 76 országgal, és ezeken a csatornákon folyik kereskedelmének mintegy 44%-a.

Egészen Trump április 2-i vámkivetései előtt az USA-val is ilyen egyezsége volt az EU-nak, ami a világ legnagyobb kétoldalú kereskedelmi és befektetési szövetségét jelentette. 2023-ban ez összesen 1600 milliárd eurónyi, tehát 665 ezer milliárd forintnyi pénzmozgást jelentett.

Ez akkor az Eurostat számai alapján nem csupán

a világ kereskedelmének 30%-át tette ki, de a globális GDP 43%-át is ez adta.

Igaz ugyan hogy a fizikai termékekben többet importál az unióból országaiból az USA, de a szolgáltatóipar legfrissebb 2023-as számai alapján, összesítve mindössze 3%-os többlete van az EU-nak.

A tanácsülés alapján legalábbis úgy látszik, hogy ezt már az amerikaiak is helyes súllyal kezdték el értékelni, így rövidesen tényleg csak azon múlhat egy jó megállapodás, hogy a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen, mikor tud leülni Trumppal. Ami azonban továbbra is könnyen ellentéteket generálhat, az az EU Kínával való kereskedelmi kapcsolata.

Gazdasági biztosíték

Habár az ülés előtt voltak hangok, amelyek a kínai export-import fontosságát helyezték előtérbe, az unió vezetése abban régóta konzisztens, hogy ne kiválni szeretne a keleti világhatalom ellátási láncából, hanem csupán rizikómentessé tenni azt.

Nem meglepő tehát, hogy a Šefčovič ezt a különbséget is kiemelte, mivel Kína az egyetlen állam, ahonnan többet importál az EU, mint az Egyesült Államokból, így hosszú évekig elképzelhetetlen is volna a leválás, ami viszont nem jelenti azt, hogy nem kell óvatosabbnak lenni az illegális információgyűjtéssel is többszörösen meggyanúsított országgal.

Az ilyen típusú tevékenységek kivédésére dolgozik az EU, a közvetlen külföldi befektetések, tehát az FDI-t átvilágító szabályozásán, amiről bár nem mondják ki, mégis elsősorban az Európában, így Magyarországon is megtelepedni kívánó kínai telekommunikációs, akkumulátorgyártó, bármilyen kutatás-fejlesztéssel foglalkozó és egyéb kritikusnak címkézhető vállalatok ellenőrzésére szolgál majd.

Ahogy a legtöbb dologban, ebben is inkább a megengedő, jó gyakorlatokat megosztó hozzáállással közelít a Bizottság, így a tagállamoknál marad a végső döntés joga, hogy milyen céget engednek be határaikon belülre. Ugyanakkor a mechanizmus lehetővé teszi majd, hogy

• rajta keresztül a tagállamok egymással és a Bizottsággal is megosszák információikat és aggályaikat egyes befektetésekkel kapcsolatban;
• hogy a Bizottság konkrétan véleményezzen ilyeneket, amennyiben az több mint egy állam biztonságát vagy rendjét veszélyezteti, vagy aláásna egy európai szinten stratégiainak számító projektet;
• hogy javítsa a nemzetközi együttműködést ilyen téren, beleértve a tapasztalatok, legjobb gyakorlatok és egyéb információk megosztását;
• hogy konkrét elvárásokat támasszon a tagállamoknak, amennyiben azok nemzeti szinten is hasonló mechanizmus kidolgozását vállalják;
• valamint azt is célként tűzték ki, hogy egy ilyen eszköznek figyelembe kell venni a megállapodások sokszor érzékeny határidejeit, így a sebesség és a titoktartás is prioritást fognak élvezni.

Baranowski elmondta az eszközről, hogy a tervek szerint június végére, még mielőtt kifut a lengyel soros elnökség, meglesz a Tanács várhatóan pozitív konklúziója az FDI-átvilágításról, és ezt követően a Parlamenttel és Bizottsággal folytatott trialógus keretében, még az év vége előtt megszülethet a rendelkezés.

Mint az élet legtöbb területén, a kiberbiztonságban is a megelőzés a legköltséghatékonyabb eszköz, és az átvilágítási mechanizmus fontos alapköve lehet, az európai kritikus infrastruktúrák, illetve a stabil ellátási láncok védelmének, aminek évről évre nagyobb szerepe lesz a növekvő geopolitikai verseny fényében.

Címlapkép forrása: EU