Besokallt Brüsszel, célkeresztet festenek az orosz energiaimportra

Az Európai Unió külügyminiszterei kedden elfogadták az Oroszország elleni 17. szankciós csomagot, amely különösen az orosz „árnyékflottát” vette célba – vagyis azokat a tankerhajókat, amelyekkel Moszkva megkerüli a nyugati olajárplafont.

A csomag megduplázza a szankcionált hajók számát, valamint korlátozásokat vezet be egy orosz olajvállalattal és egy szállítmányozási céggel szemben is.

Kaja Kallas észt miniszterelnök a külügyek tanácskozásán úgy fogalmazott: „Putyin nem akar békét, és nem fogad el feltétel nélküli tűzszünetet, ezért fokozni kell a nyomást.”

A Politico Playbook most arról ír, hogy az EU már előkészítés alatt álló 18. szankciós csomagja ennél is szigorúbb lehet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en jelentette be, hogy „újabb kemény szankciók” jönnek, és szoros egyeztetés zajlik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Just off the phone with . We are coordinating closely on the next steps.Europe has just adopted its 17th package of hard-biting sanctions.An 18th package is being prepared with further hard hitting sanctions. Its time to intensify the pressure on Russia to @ZelenskyyUa

— Ursula (von) May 20, 2025

A következő intézkedések célkeresztjében ismét az energiaszektor állhat: az olajárplafon módosítása, valamint a Németországba tartó orosz Nord Stream vezeték elleni szankciók is napirenden vannak. Von der Leyen szerint itt az idő, hogy „intenzívebbé tegyük a nyomásgyakorlást Oroszországra”.

Kallas külön kiemelte az olajárplafont, mint olyan eszközt, amely már eddig is érezhető hatást gyakorolt az orosz gazdaságra.

A G7-ek által 2022-ben bevezetett mechanizmus értelmében a nyugati országok csak meghatározott ár alatt vásárolhatnak orosz olajat, és Kallas szerint ennek a korlátnak a további csökkentése is indokolt lehet. Hírszerzési jelentések szerint Oroszország már nem tudja elfedni gazdasági nehézségeit: a propaganda is beismeri, hogy stagnálás jellemzi az országot.

Az Európai Parlament még kedden este vitát tart az Északi Áramlat vezetékkel kapcsolatban, amelyet 2022 végén ismeretlen elkövetők – egyes vizsgálati eredmények szerint ukrán, mások szerint orosz szabotőrök – megrongáltak. A vezetékre irányuló szankciók ugyanakkor politikailag kényesek: amerikai és német kormányzati szereplők is utaltak rá, hogy egy jövőbeli ukrajnai tűzszünet után újra napirendre kerülhet az orosz energia importja. Éppen ezért az uniós döntéshozók most abban reménykednek, hogy a 18. szankciós csomaggal – beleértve az Északi Áramlat elleni intézkedéseket – megtörhetik az enyhülésre és a korlátozások lazítására tett erőfeszítéseket.

Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékek négy csővezetékéből három súlyosan megsérült, az egyetlen megmaradt cső évente legfeljebb 27,5 milliárd köbméter földgáz szállítására lenne képes.

Ez a kapacitás az EU éves igényének alig mintegy 10%-át fedné le.

Ráadásul az is elinflálhatja a szankciókat, hogy az Európai Bizottság május elején bejelentette: egy olyan energiakereskedelmi korlátozási csomagot terjesztenek elő június elején, amely 2027-re teljesen leválasztaná az EU-t az orosz energiaimportról. Így most a megmaradt egy darab gázcsőre kivetett szankciók okafogyottá is válhatnak. Főleg, hogy a külügyi büntetőintézkedésekhez konszenzusos döntés kellene a tagállamoktól, míg az energiaimport kereskedelmi tilalma – akár kvóták, akár extrém magas vámok kivetésével – minősített többséggel átvihető.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images