Felesleges függőségbe bocsátkozhat Brüsszel az orosz leválás kipótlására

Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy az EU-nak mekkora szüksége van az amerikai LNG-import növelésére, ami az egyik legfontosabb eszköze lehet annak, hogy előnyös kereskedelmi megállapodást kössenek az USA-val - derül ki az Euractiv cikkéből.

Az Európai Unió 2027 végéig szeretné megszüntetni energiafüggőségét Oroszországtól, így most a tagállami kormányoktól az várja, hogy mihamarabb terveket dolgozzanak ki ennek elérésére. Az ukrajnai háború 2022-es kitörése előtt az unió felhasználásának mintegy 45%-át orosz gázzal fedezte, de

a tavalyi évre ez a szám 19%-ra, nagyjából 50 milliárd köbméternyi fűtőanyagra csökkent.

Ennek akár egészét is lefaraghatja az EU, ha hihetünk a Bizottság terveinek, amelynek megfelelően évente nagyjából 15 milliárd köbméterrel lehetne csökkenteni az orosz gázimportot. Erre az egyik legkézenfekvőbb megoldásnak az amerikai LNG lehet, ami a kereskedelmi tárgyalások szempontjából is logikus lépés lenne.

Bár az EU már megválasztásakor belengette az USA elnökének, hogy szívesen vásárolna több cseppfolyós gázt, Donald Trump csak akkor kezdett beszélni erről, miután április elején minden érdemi tárgyalás nélkül mutatta be az egész világot megrázó vámintézkedéseit.

Az amerikai elnöknek eddig egy hosszú távú LNG-szerződés volt a legkonkrétabbnak mondható javaslata, az ő meglátásában két fél közötti hatalmas kereskedelmi deficit leküzdésére, de kérdés, hogy az EU megújuló erőforrásokra épülő zöldpolitikája és az atomenergia potenciális visszatérése mellett, érdemes-e még tovább növelni a már amúgy is hatalmas amerikai gázimportot.

Az IEEFA (Institute for Energy Economics and Financial Analysis) vezető elemzője, Ana Maria Jaller-Makarewicz szerint nem érdemes még jobban elköteleződni egyetlen szereplő felé sem, hiszen a jelenleg behozott mennyiség most is meghaladja az EU 2030-as szükségleteit, így

nincs ok arra, hogy bármilyen forrásból növelje a gáz- és LNG-importot.

Az uniós klímaterveknek azonban az is része, hogy az évtized végére 10 millió tonna zöldhidrogént, és 35 milliárd köbméter biometánt tudjon az EU előállítani, valamint az épületek szigetelését is jelentősen fel kéne pörgetni.

Ezek Andreas Guth, a brüsszeli székhelyű Eurogas vezetője szerint a REPowerEU ütemterv pályája nem reális, és valójában csak a gyenge telek, valamint a magas árak nyomán végbement "keresletpusztítás" miatt tűnhet csak úgy, hogy csökkennek a szükségletek. Gruth szerint

igenis szükséges növelni az importot, mert az ő látásmódjukban gázszükséglet csökkentése "nem reálisak, és nem is kívánatos."

A lobbiszervezet mellett azonban az EU Energiaszabályozói Együttműködési Ügynöksége (ACER) is arra figyelmeztet, hogy nem érdemes bíznunk a túlságosan optimista előrejelzésekben, hiszen ez idáig csupán a napelemek telepítése sikerült olyan ütemben, ami megfelel a 2022-ben elfogadott terveknek.

Amellett persze, hogy el kell érni az energiaellátás gyorsítását, a szabályozó ügynökség azt javasolta, hogy

hosszú távú elköteleződés helyett rugalmas LNG-szerződéseket kössön az EU,

ezzel csökkentve a hirtelen árváltozásoknak való kitettséget is az elkövetkező években.

A döntés legfontosabb kérdőjele valójában maga Trump. Azon túl, hogy tőle függ milyen ajánlatot fogadna el az EU-tól az áhított szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséhez, az is kérdés, hogy mennyire bízik abban Brüsszel, hogy a következő ciklusban már más vezetése lesz az Egyesült Államoknak.

Címlapkép forrása: Shutterstock