Magyarország miatt az uniós atombomba bevetéséről tárgyalnak, Brüsszel embere is érvel majd

Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért, igazságügyért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztosa is jelen lesz az Általános Ügyek Tanácsának keddi, brüsszeli ülésén, amelyen ismét napirendre kerül Magyarország helyzete az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás keretében – közölte hétfőn az uniós végrehajtó testület.

A tanácskozáson McGrath nemcsak a magyar ügyet érinti, hanem több más tagállam – így Szlovákia, Svédország, Finnország és Belgium – jogállamisági helyzetéről is tárgyal.

A biztos részt vesz egy munkaebéden is, ahol a demokratikus ellenállóképesség erősítése és a készülő „Európai Demokrácia Pajzs” lesz terítéken. A magyar ügyhöz kapcsolódva McGrath várhatóan kitér a nemrégiben benyújtott, vitatott átláthatósági törvényre és a civil szervezetek részéről érkezett bírálatokra is.

A magyar kormány elleni eljárás 2018 óta húzódik, amikor az Európai Parlament megszavazta a Sargentini-jelentés után annak megindítását. A dokumentum számos területen – például az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság, a kisebbségek helyzete és a korrupció elleni fellépés – talált problémás gyakorlatokat. Bár azóta számos alkalommal tárgyalt róla az uniós Tanács, a szankciók, különösen a magyar szavazati jog felfüggesztésének kérdése eddig még soha nem került komolyan napirendre.

Most azonban új lendületet kapott a folyamat: a május 27-i tanácsülésen a hetes cikkely szerinti eljárás keretében ismét hivatalos meghallgatást tartanak Magyarországról.

Amint arról írtunk, tényleges szankciókra – például a szavazati jog felfüggesztésére – ezúttal sem lehet számítani, több uniós diplomata is úgy nyilatkozott a Portfolio-nak, hogy az ülés „figyelmeztető lövésnek” tekinthető.

Egyes feltételezések szerint az uniós fellépés mögött a magyar kormány Ukrajna EU-csatlakozásának blokkolása állhat, mások viszont a nemrég benyújtott átláthatósági törvényben látják a fő okot. Ez utóbbi jogszabály egyes elemei – például a civil szervezetek és sajtóorgánumok külföldi támogatásának szankcionálása – több uniós tagállamban is komoly aggodalmat keltettek.

A Bizottság eddig formálisan nem kommentálhatott egy még el nem fogadott törvénytervezetet, de a Portfolio információi szerint egy jogi kiskaput kihasználva pénteken kérték a magyar kormányt, hogy ne fogadja el a törvényt a jelenlegi formájában.

Brüsszel azért kommentálta a tervezetet, mert az új magyar szabályozás uniós forrásokat is érintene.

Ezzel párhuzamosan 329 civil szervezet – köztük a Civil Liberties Union for Europe – nyílt levelet küldött Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és McGrath biztosnak, amelyben jogi fellépést sürgetnek a törvénytervezet ellen.

Mint arról beszámoltunk, uniós forrásaink szerint a tagállamok és a Bizottság egyre kevésbé számolnak azzal, hogy Magyarország belső reformmal változtatna irányvonalán. Ehelyett Brüsszel és a többi 26 tagállam már inkább a magyar kormány megkerülésére építő stratégiákban gondolkodik. Ezt bizonyítja az is, hogy az utóbbi EU-csúcsokon a magyar vétók ellenére külön tagállami nyilatkozatokkal fejezték ki Ukrajna melletti támogatásukat, vagy hogy a szankciós döntésekben egy „hajlandók koalíciója” kezdett kialakulni Magyarország kikerülésére.

A május 27-i meghallgatás így nem a szankciók valódi bevezetéséről, hanem inkább a politikai nyomás fokozásáról és az uniós egység fenntartásáról szólhat majd McGrath részvételével.

Az Európai Parlament viszont még határozottabb fellépést sürget: a múlt heti strasbourgi vita után 26 EP-képviselő levélben kérte a magyar tanácsi szavazati jog és az uniós források felfüggesztését. Bár a Bizottság várhatóan nem teljesíti ezt a kérést, inkább a fokozatos elszigetelés stratégiáját viszi tovább. Eközben a testület az uniós jogi lehetőségeket is aktívan használja: például kereskedelmi jogkörökkel élve javasolja 2027-től az orosz energiahordozók importjának tiltását, amelyhez nincs szükség egyhangú döntésre.

Címlapkép forrása: EU