Új elnökével több mint 100 milliárd eurót veszíthet el Lengyelország

Karol Nawrocki megválasztása lengyel államfővé súlyos csapást jelent Donald Tusk kormányának azon törekvésére, hogy az EU által befagyasztott támogatások teljes körű felszabadítását elérje.

Nawrocki, a Jog és Igazságosság (PiS) párt radikális jelöltje várhatóan megakadályozza majd azokat a jogállamisági reformokat – elsősorban az igazságszolgáltatás átalakítását –, amelyeket a Tusk-kormány az uniós pénzek feltételéül vállalt.

Ígéretei szerint a megválasztott elnök konfrontatívabb lesz, mint elődje, Andrzej Duda, aki már szintén több törvényt megvétózott.

A feszültség már most érzékelhető: a brüsszeli forrásokhoz való hozzáférés záloga éppen az lenne, hogy Lengyelország hitelesen orvosolja a korábbi PiS-kormány által bevezetett, az EU szerint jogsértő intézkedéseket. Noha a Tusk-kabinet 2024 elején ennek érdekében több javaslatot beterjesztett, azok jelentős részét a Duda-féle vétók blokkolták.

Ennek ellenére az Európai Bizottság végül engedett, feloldották a kormány számára a horizontális feljogosító feltételek és a jogállamisági eljárásban felfüggesztett forráskifizetéseket még tavaly tavasszal.

Nawrocki elnöksége alatt a varsói kormány és az elnök, valamint Brüsszel és Tuskék közötti együttműködés még nehezebbé válhat, így a reformok megvalósulása – és ezáltal a még mindig érzékelhető EU-s bizalomhiány kezelése – kétségessé vált.

Nawrocki győzelme politikai szempontból is fordulópont lehet: nemcsak Tusk kormányának mozgásterét korlátozza, hanem új lendületet adhat a keményvonalas jobboldali, EU-szkeptikus erőknek, mint a PiS és a Konföderáció. A két párt szorosabb együttműködésének jele, hogy Nawrocki már a kampányban megállapodást kötött a libertariánus és ultrakonzervatív nézeteket képviselő Sławomir Mentzennel, hogy a második fordulóban a javára mozgósít majd.

Több mint 100 milliárd euró a tét

Magyarország számára is tanulságos lehet a most kialakult helyzet, mivel hazánk mellett Lengyelország volt az Európai Bizottság által alkalmazott jogállamisági feltételrendszer egyik fő célpontja 2022 és 2024 között. A jogállamiság megsértésére hivatkozva Brüsszel több forrást is felfüggesztett: először a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében visszatartották a Lengyelországnak járó 59,8 milliárd eurót, majd az úgynevezett „horizontális alapfeltételek” megsértése miatt a kohéziós és más uniós alapok teljes összegét, 76,5 milliárd eurót is blokkolták.

Ez összesen mintegy 136 milliárd eurót tesz ki – az ország GDP-jének közel 17 százalékát.

A források feloldása csak a 2023-as téli választások után indult meg, amikor a Donald Tusk vezette új, pro-európai kormány hatalomra került. A kormány ambiciózus reformokat ígért az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására, és ennek hatására az Európai Bizottság 2024 elején feloldotta az összes befagyasztott forrást.

Ez volt az első alkalom, hogy egy jogállamisági feltételek miatt blokkolt tagállam teljes hozzáférést nyert az EU-s pénzekhez.

Ugyanakkor a reformok sorsa Lengyelországban most már egyáltalán nem egyértelmű. Bár a kormány törvényjavaslatokat nyújtott be, azok végrehajtását Andrzej Duda államfő, a korábbi kormánypárt szövetségese, többször is megvétózta vagy késleltette. Így a tényleges jogi változások sok esetben még nem léptek hatályba, és

Brüsszel csak bizalmi alapon, előzetes politikai elköteleződés nyomán engedte el a forrásokat.

Miközben Magyarország még mindig adós a szükséges reformok végrehajtásával, Lengyelország legalább kísérletet tett arra, hogy megfeleljen az uniós elvárásoknak – igaz, a jogállami visszarendeződésre most már még kevesebb esély látszik, mivel Nawrocki nem egy ciklusa végén lévő államfő, mint Duda volt. A lengyel esetnél most kérdés, hogy a szakpolitikai irányváltás esetén – még el nem fogadott reformok mellett is – az EU mennyire hajlandó mozgásteret biztosítani.

Lengyelország tehát a belpolitikai játszmák túszává tette az uniós támogatásokat. A bizottság világossá tette:

nem elegendő a politikai szándék, a pénzek folyósításához tényleges és jogilag is végrehajtott reformok kellenek.

Ha Nawrocki megakadályozza ezek megvalósítását, Lengyelország ismét elveszítheti a brüsszeli bizalmat – és ezzel veszélybe kerülhet a támogatások lehívása is, hiába a tényleges végrehajtói hatalmat gyakorló Tusk-kormány minden igyekezete.

A kialakuló politikai patthelyzet újra alááshatja Varsó hitelességét az EU-ban. Ha a Nawrocki vezette elnöki hivatal és a kormány közötti konfliktus elmélyül, az nemcsak a pénzeket, hanem Lengyelország uniós pozícióját is gyengítheti – és megerősítheti azokat a hangokat, amelyek szerint az uniós feltételrendszer nem elég hatékony a tényleges jogállamisági visszarendeződés megakadályozására, az átláthatósági reformok fenntartására, így az EU-pénzek hatékony védelmére.

Címlapkép: A Jog és Igazságosság párt lengyel elnökjelöltje, Karol Nawrocki a második fordulóban zajló elnökválasztás választási estéjén feleségével, Marta Nawrockával Varsóban, Lengyelországban, 2025. június 1-jén. A fotó forrása: Jakub Porzycki/Anadolu via Getty Images