Pénzügyi csapda Moszkvának: az EU új fegyvert vet be

Az Európai Unió újabb pénzügyi korlátozásokat alkalmazhat Moszkvával szemben: a pénzmosás elleni „szürkelistájára” helyezheti Oroszországot – tudta meg a Financial Times brüsszeli forrásoktól. A döntés, amelyhez az Európai Parlament többségi támogatása szükséges, már most komoly politikai támogatást élvez, noha hivatalosan még nem jelentették be.

A listázás reputációs kockázatot jelentene Moszkvának, és szigorúbb átvilágítási kötelezettségeket róna az uniós pénzintézetekre minden olyan tranzakció esetén, amely orosz érintettségű szereplőkkel kapcsolatos.

Politikai nyomás és elhalasztott döntés egyelőre a mérleg

Bár az Európai Bizottság a héten jelentette volna be az új szürkelistát, végül „adminisztratív/procedurális okokból” elhalasztotta azt, várhatóan a jövő hét elejére. A késlekedés ellenére egyértelmű, hogy az orosz listázás politikai támogatottsága jelentős: Markus Ferber német EP-képviselő, a néppárti gazdaságpolitikai koordinátor szerint „óriási támogatás” övezi Oroszország felvételét.

A lépés egybeesik az EU hosszú távú stratégiájával, amely Oroszország gazdasági elszigetelésére törekszik a háborús agresszióra adott válaszként.

A pénzmosás elleni küzdelemben Brüsszel eddig leginkább a FATF (Financial Action Task Force) listáit vette alapul, de egyre több EP-képviselő – köztük Ferber is – úgy látja, hogy az EU-nak saját értékelési rendszert kellene alkalmaznia, mivel a FATF csak a jogi keretek meglétét vizsgálja, azok gyakorlati érvényesülését nem.

Ez különösen releváns Oroszország esetében, amelynek FATF-tagságát felfüggesztették az Ukrajna elleni invázió után.

Politikai alku és külpolitikai súrlódások

A lista véglegesítése politikai alku kérdése is. A FATF-alapú verzióban szerepelt volna például az Egyesült Arab Emírségek és Gibraltár levétele a listáról – ezt azonban tavaly az EP többsége elutasította.

A baloldali és liberális képviselők az Emírségek pénzügyi transzparenciája miatt aggódtak, míg a spanyol konzervatívok politikai nyomásgyakorlás céljából akarták Gibraltárt a listán tartani.

Mivel a parlament csak egészében elfogadhatja vagy elutasíthatja a listát, ezek a részletkérdések eddig meghiúsították a konszenzust.

A bizottság most abban bízik, hogy Oroszország felvétele átbillentheti a politikai egyensúlyt. A Financial Times szerint több parlamenti csoport is úgy látja, hogy Moszkva listázása „érzelmi többletet” adhat a javaslatnak, amely így könnyebben átmehet az EP-n. Közben az Emírségek azt kommunikálják, hogy a pénzmosás elleni szabályozás nem tartozik a folyamatban lévő uniós kereskedelmi tárgyalások körébe, bár Abu-Dzabi részéről nyilvánvaló az igény a normalizációra.

A szürkelista következményei és reputációs hatásai fájhatnak

A szürkelistára való felkerülés elsősorban reputációs károkat okoz az érintett országoknak, de gyakorlati szinten is jelentős költségekkel jár. Az EU pénzügyi szereplőinek ilyenkor fokozott átvilágítási és jelentéstételi kötelezettségük keletkezik minden olyan tranzakció esetén, amely az adott országhoz kötődik – ez pedig jelentősen megnöveli a banki és pénzforgalmi műveletek adminisztratív és pénzügyi terheit.

Egy ilyen döntés Oroszország esetében tovább szűkítheti Moszkva nemzetközi pénzügyi mozgásterét, és újabb akadályokat emelhet a rubelalapú ügyletek vagy orosz befektetések előtt.

Címlapkép forrása: Shutterstock