Brüsszelben nem számolnak komolyan azzal, hogy Magyarország újra vétózni próbálna

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas külügyi főképviselő kedden bemutatta az EU 18. szankciós csomagját Oroszországgal szemben. Von der Leyen szavai szerint „mély marást” jelentenek Moszkvának, vagyis különösen kemény intézkedéseket tartalmaz.

Az új csomag célja, hogy fokozza a nyomást Moszkván, mivel – ahogy a Bizottság elnöke fogalmazott – „Oroszország célja nem a béke, hanem az erő uralmának kényszerítése. Ezért fokozzuk a nyomást Oroszországra. Mert ez az egyetlen nyelv, amit Moszkva megért.”

Ahogy arról írtunk, a csomag két fő pillére az energiaszektor és a bankszektor szigorúbb korlátozása. Az egyik legfontosabb új elem, hogy az EU megtiltja bármilyen tranzakció lebonyolítását az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékekkel kapcsolatban. Ez a lépés, bár szimbolikus, politikai súlyát tekintve jelentős. „Nincs visszaút a múltba” – jelentette ki von der Leyen, utalva arra, hogy az európai–orosz energiapartnerség korszaka véget ért.

A másik kulcselem az orosz olajexport korlátozása:

az EU javasolja a G7-országok által korábban bevezetett tengeri szállításnál alkalmazott olajárplafont 60 dollárról 45 dollárra csökkentsék.

Ez nem csak Moszkva bevételeit csökkentené – az olajexport a költségvetési bevételek egyharmadát adja –, hanem az inflációs nyomás mérséklésében is segítene. Von der Leyen hangsúlyozta: „Alkalmazkodunk a megváltozott piaci körülményekhez, és újra biztosítsuk az árplafon eredeti hatékonyságát.”

Még magyar és szlovák vétókra se számítanak

A csomag elfogadása azonban nem teljesen biztos még, mert amint a Financial Times és a Politico is beszámolt:

Magyarország és Szlovákia egyelőre ellenzi az új szankciókat, de ezt azért sem veszik komolyan a brüsszeli diplomaták, mert felidézték, hogy az összes eddigi szankciós körnél megszűnt a kezdeti ellenállás.

A Portfolio-nak nyilatkozó uniós diplomaták hangsúlyozták, hogy úgy állították a csomagot, hogy egyetlen magyar vagy szlovák érdeket se sértsenek meg.

Ettől még várható némi ellenállás, mert energiahordozók importjának korlátozásáról van szó, de »ez röhejes lenne«, épp a két ország járhat jól a korlátozásokkal

– mondta egyikük.

Egy másik diplomata szerint az energiaimportnál ugyan a vezetékes olajexportnál közvetlenül nem alkalmazzák az olajársapkát, de annak hatása a Bizottság adatai szerint átszivárgott a már csak Magyarország és Szlovákia ellátását is biztosító tranzitra. A Mol által közzétett grafikonok is azt jelzik, hogy az árrés a vezetékes importnál is lekövette a tengeri szállítások árváltozását.

Mindez akár azt is jelentheti, hogy a nagyobb Brent-Ural különbözet miatt a magyar költségvetés több bevételhez jut az erre 2022 óta kivetett különadóból – mondta egyikük, de szerinte az Egyesült Államok által elindított globális kereskedelmi konfliktusok, valamint a közel-keleti konfliktusok kiéleződése miatt erősen volatilisek az olajárak.

Szlovákia várhatóan egyáltalán nem vétózik: Robert Fico miniszterelnök mindig valamivel pénzügyi alkuval kiegyezik a szankciók támogatására

– mondta egy diplomata forrásunk. Szerinte ezt már jól jelzi, hogy Pozsony a múlt hét végén már jelezte, hogy a földgázárak tranzitdíjai emelkedtek, mivel Ukrajna az idei évvel leállította az orosz gázpumpálását, így hosszabb úton, a Török Áramlaton keresztül kell vásárolniuk. Mint a Portfolio-nak nyilatkozó uniós tisztviselők jelezték, az Európai Bizottság hajlandó kárpótlást vagy támogatást adni ilyen helyzetben, így ha Fico itt anyagi segítségre kap ígéretet, a szankciókat is elfogadhatja.

A nagyobb kihívás most Washington: a Trump-adminisztráció kulcsszerepet játszik a G7-es olajárplafon fenntartásában, ám Scott Bessent pénzügyminiszter a múlt havi G7-es találkozón szkeptikusan fogadta az új plafon ötletét.

„Csak egy ember dönt végül, és nem világos, Trump valóban nyomást akar-e gyakorolni Putyinra” – jegyezte meg egy uniós tisztviselő.

A szankciók lajstroma többi részénél azért nem szállnak konfliktusra egyik tagállammal sem: a feketelista bővülne az „árnyékflotta”, vagyis az orosz olajcsempészetet bonyolító hálózat további 77 hajójával, így már 419 hajó került tiltólistára. Emellett az EU betiltaná azon finomított kőolajtermékek behozatalát, amelyeket harmadik országokban orosz nyersolajból állítottak elő – ez az intézkedés ugyanakkor nehezen kivitelezhető, mivel a termékek eredetének nyomon követése technikailag bonyolult.

A bankszektort érintő szigorítások közé tartozik 22 újabb orosz bank kizárása a nemzetközi tranzakciókból, illetve a SWIFT-tilalom kiterjesztése teljes körű tranzakciós tilalommá. Emellett olyan harmadik országbeli pénzügyi szereplőkre is kiterjednének az intézkedések, akik segítik Oroszországot a szankciók megkerülésében.

„Ezáltal egy fontos csatornát zárunk el az orosz gazdaság modernizációját célzó finanszírozástól” – mondta Ursula von der Leyen a keddi bejelentéskor.

További intézkedések több mint 2,5 milliárd euró értékű exporttilalmat tartalmaznak. A cél olyan ipari és technológiai cikkek – például gépek, műanyagok, vegyszerek, kettős felhasználású eszközök – exportjának tilalma, amelyek az orosz hadiipart szolgálhatják. „Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország európai technológiával fejlessze fegyverrendszereit” – hangsúlyozta von der Leyen.

Kaja Kallas külügyi főképviselő hozzátette: „Aki Oroszország háborús erőfeszítéseit támogatja – akár közvetlenül, akár közvetve –, annak viselnie kell a következményeket.” Ennek jegyében 22 orosz és külföldi vállalat került fel a szankciós listára, mert közreműködnek az orosz katonai-ipari komplexum működésében. Az EU célja világos: „Egy legalább 30 napos, feltétel nélküli tűzszünet elérése, amely csökkentheti a civil szenvedést, és lehetőséget ad a valódi béketárgyalásokra” – fogalmazott Kallas.

Címlapkép forrása: EU