Brüsszel nem hezitál, földbe döngöl két kínai bankot

Az Európai Unió szankciós csomagot készít elő két kínai bank ellen, amelyek a gyanú szerint tiltott kereskedelmi tranzakciók lebonyolításában segítették Oroszországot. Ez lenne az első alkalom, hogy Brüsszel harmadik országbeli pénzintézeteket céloz meg Moszkva háborús támogatása miatt.

A két regionális kínai bank állítólag kriptovalutás ügyleteken keresztül bonyolított le olyan áruforgalmat, amely sérti az EU által korábban bevezetett exporttilalmakat.

A szankciós javaslat az Európai Bizottság legújabb csomagjának része, amelyet a tagállamok egyhangú jóváhagyása esetén fogadhatnak el – bár sokan tartanak attól, hogy Magyarország és Szlovákia beváltja vétófenyegetéseit, általánosságban Brüsszelben nem számítanak a két renegát ország blokkolására. A cél Oroszország hadigazdaságának gyengítése és a kereskedelmi kiskapuk bezárása. A Bizottság szóvivője, Paula Pinho szerdán úgy fogalmazott: a lépések célja a szankciók kijátszásának megelőzése, különösen az alternatív finanszírozási rendszerek felszámolásán keresztül.

A döntés diplomáciailag kényes időszakban érkezik, mivel az EU a jövő hónapban csúcstalálkozót tart Hszi Csin-ping kínai elnökkel Pekingben.

Kína korábban elutasította a vádakat, miszerint közvetlen katonai segítséget nyújtana Moszkvának, és az EU-t képmutatással vádolta, mivel bizonyos területeken továbbra is folytatja a kereskedelmet Oroszországgal. A kínai külügyminisztérium szerint a kínai–orosz gazdasági kapcsolatok normális együttműködés keretében zajlanak, azokat külső nyomás nem zavarhatja meg.

A szankciós csomag végleges tartalma még változhat a tagállamok közötti egyeztetések során. Ugyanakkor a kínai bankok megcélzása fontos üzenet Brüsszel részéről:

az EU jelezni kívánja, hogy harmadik országok – még nagyhatalmak – sem maradhatnak következmények nélkül, ha segítenek kijátszani az oroszellenes intézkedéseket.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök ezzel kapcsolatban kedden úgy nyilatkozott: „Putyin háborús gépezetének fenntartása nagymértékben múlik harmadik országok támogatásán. Akik ezt elősegítik, súlyos következményekkel számolhatnak.”

A döntés hátterében geopolitikai feszültségek is húzódnak: az Egyesült Államok – különösen Donald Trump elnök alatt – egyre szkeptikusabb a további nyugati szankciókkal szemben. Az EU attól tart, hogy a következő héten esedékes G7-csúcstalálkozón Kanada-ban Trump visszafogottabb álláspontja gyengítheti a közös nyomásgyakorlást. Ezzel szemben Brüsszel fokozni akarja a nyomást: a 2024-ben rekordszintre emelkedett 245 milliárd dolláros kínai–orosz kereskedelmi forgalom azt mutatja, hogy Moszkva egyre inkább Peking felé fordul – pénzügyi műveleteiben is a jüant részesíti előnyben a dollárral és más nyugati valutákkal szemben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images