Megadóztatnák a gázfűtést, akár 40 százalékos drágulást hozó, durva terv szivárgott ki

Új szén-dioxid-alapú adó bevezetését tervezik az otthoni gázfűtésre, közlekedésre és kisebb ipari létesítményekre, amely 2027-től lépne hatályba az Európai Unióban. Az intézkedés a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszer mintájára működne:

az üzemanyag-forgalmazóknak szén-dioxid-kvótákat kellene vásárolniuk, aminek költségeit várhatóan áthárítanának a fogyasztókra.

A BloombergNEF előrejelzése szerint az új adó hatására a karbonár akár 149 euróig is emelkedhet tonnánként 2030-ra, ami a fűtésszámlákat 41 százalékkal is megdobhatja – írja a Financial Times.

Az uniós vezetők viszont nem akarják a lakosságot továbbterhelni, ezért a társadalmi hatások enyhítésére 86,7 milliárd eurós Szociális Klíma Alapot hoznak létre, amelyet a rendszerből származó bevételekből töltenének fel. Az új adó célja ugyanis részben épp az lenne, hogy a lakosságot rábírják a fűtéskorszerűsítésre és az energiahatékony fejlesztésekre. De Brüsszelben nem akarják a lakosságon bevasalni ennek költségeit, épp ezért

A Szociális Klíma alap célja az otthonok szigetelésének javítása, a fűtési rendszerek dekarbonizálása és az alacsony kibocsátású közlekedés támogatása lenne.

Ennek ellenére több tagállam – köztük Franciaország, Lengyelország és Szlovákia – még nem ültette át a szabályozást a nemzeti jogba. Donald Tusk lengyel kormányfő nyíltan a rendszer bevezetésének elhalasztását sürgeti.

Az Európai Bizottság most azt is fontolóra veszi, hogy az új karbonadó bevételeinek egy részét közvetlenül az EU költségvetésébe irányítsa. A 2028-tól induló hétéves költségvetési ciklusban ugyanis évi 30 milliárd eurós forráshiánnyal kell számolni, amit részben a koronavírus-járvány miatti közös hitelfelvétel törlesztése, részben pedig új kiadási prioritások – például a védelmi kiadások – indokolnak.

A karbonadó 2027 és 2035 között akár 705 milliárd eurós bevételt is hozhatna, így vonzó eszköz lehet a költségvetési lyukak betömésére.

A javaslat azonban erős politikai ellenállásba ütközik. Egyes tagállamok attól tartanak, hogy a központi költségvetési célú felhasználás csak tovább szítaná a társadalmi elégedetlenséget, és újabb „sárgamellényes” típusú tiltakozáshullámokat idézne elő. A Bizottság több alternatív bevételi forrást is vizsgál, köztük a karbonintenzív importtermékekre vonatkozó CBAM-ot, a digitális szolgáltatási adót, a harmadik országokból érkező kiscsomagokra kivetett díjat és egyes fogyasztási termékek – például cukor, só vagy dohány – megadóztatását. Júliusban derülhet ki, melyik irányvonal kapja a végső politikai támogatást.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images