Brüsszel besokallt, újabb eljárásokkal sorozta meg Magyarországot

Brüsszel lépett: többfrontos jogi vita indulhat

Az Európai Bizottság a mai napon több új kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezett Magyarországgal szemben. A testület szerint számos magyar jogszabály – a kiskereskedelmi különadótól az árréskorlátozásokig – nem felel meg az uniós alapelveknek, különösen a letelepedés szabadságának és az arányos piaci szabályozás követelményének. A magyar kormánynak jellemzően két hónapja van arra, hogy válaszoljon a kifogásokra. Ha ez nem történik meg, az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet.

1. Továbbra is célkeresztben a kiskereskedelmi különadó

A Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött a magyar kormánynak a kiskereskedelmi adórendszer miatt, amely Brüsszel szerint hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú, integrált kereskedelmi láncokat. A testület szerint a sávosan emelkedő adóterhek aránytalanul sújtják azokat a cégeket, amelyek több egységen keresztül, konszolidált árbevétellel működnek – jellemzően külföldi láncokat –, miközben a hazai franchise-hálózatokat nem terhelik ilyen adók.

A Bizottság arra is emlékeztetett, hogy Magyarország korábban ígéretet tett a különadó kivezetésére, mégsem történt érdemi előrelépés, sőt, az adóterhek nőttek. Ez a viselkedés Brüsszel szerint sérti a belső piac működését és a vállalkozások közötti egyenlő bánásmód elvét.

2. Árrésstop – veszteséges működésre kényszeríthetik a külföldi cégeket

Két külön kötelezettségszegési eljárás is indult a magyar árréskorlátozások miatt: egyik az élelmiszerekre, a másik a drogériákban értékesített nem élelmiszer jellegű termékekre vonatkozik. A Bizottság szerint ezek a szabályok úgy korlátozzák a beszerzési és eladási árak közötti mozgásteret, hogy az érintett – főként külföldi – vállalkozások veszteségessé válhatnak. Ez nemcsak a piac torzítását, hanem az uniós jog szerinti letelepedési szabadság megsértését is jelenti.

3. Átláthatatlan bányászati szerződés – kizárták a versenyt

Egy homok- és kavicsbányászati telek ügyében is lépett Brüsszel. A Bizottság szerint Magyarország zárt eljárásban, nem átlátható módon ítélt oda egy hosszú távra szóló hasznosítási szerződést, ezzel kizárva más piaci szereplőket a versenyből. Ez sérti a nyitott, tisztességes és átlátható piac elvét.

4. Kibocsátási egységek: nem lehet adóztatni az ingyenest

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) keretében a jelentős kibocsátók ingyenes szén-dioxid kvótákat kapnak – éppen azért, hogy ne kényszerüljenek az EU-n kívülre költözni. Magyarország azonban különadót és tranzakciós díjat vet ki ezekre a kvótákra is, amit Brüsszel jogellenesnek tart, mivel aláássa az ingyenes kiosztás célját és gazdasági értékét.

5. Más tagállamokkal együtt más területeken is lépett Brüsszel

• A gyermekek szexuális bántalmazása elleni fellépés uniós irányelvének hiányos átültetése miatt Luxemburg, Magyarország és Szlovákia figyelmeztetést kapott.

• A zajirányelv szerinti jelentéstételi kötelezettségek elmulasztása miatt Bulgária, Görögország, Magyarország és Szlovákia került célkeresztbe.

Következő lépés: válasz vagy bíróság

Minden esetben két hónap áll rendelkezésre a magyar kormány számára, hogy reagáljon a brüsszeli kifogásokra. Ha a Bizottság válaszait nem tartja kielégítőnek, újabb szintre lép a jogi eljárás, amely végső soron pénzbírságokkal és bírósági ítéletekkel is zárulhat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images