"Ez csak a kezdet" - Ursula von der Leyen gyakorlatilag elindította Kanadát az EU-ba vezető úton

Mark Carney kanadai miniszterelnök hétfőn írta alá az elsősorban biztonsági és védelmi együttműködésről szóló megállapodást az Európai Unióval, ami gazdasági összefonódásoknak is nagy sorát vetíti elő. A lépés célja, hogy Kanada védelmi és biztonsági kapcsolatait az USA-tól a jóval megbízhatóbb EU felé terelje.

A két ország árukereskedelme ezelőtt is jelentősen, mintegy 63%-kal nőtt az elmúlt 7-8 évben, miután 2017 óta érvénybe lépett a CETA egyezmény, amely mostanra a két ország közti vámok 99%-át szüntette meg, azonban Magyarország is azon 10 tagállam közé tartozik, amelyek a mai napig nem ratifikálták a megállapodást.

Kanada jelentős fém- és olajnyersanyag-tartalékokkal rendelkezik, fejlett gép- és gyógyszeripara pedig jól kiegészíti az EU igényeit. Ezen kívül a mostani tárgyalások nagy hangsúlyt fektettek a tiszta-energiafejlesztések fontosságára is.

Az friss együttműködés egyik kulcseleme azonban, hogy Kanada részt vehet az EU új védelmi kiadásnövelő programjaiban a több száz milliárd eurós ReArm Europe kezdeményezés keretében.

A megállapodás értelmében Kanada az európai NATO-országokkal tandemben jelentősen növeli védelmi kiadásait, összhangban a Hágában folyamatban lévő csúcstalálkozón, a védelmi költségvetés 5%-ára vonatkozó kezdeményezéssel.

Kéz a kézben

Az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón az Európai Tanács elnöke, António Costa elmondta, hogy bár a NATO továbbra is a kollektív védelem "sarokköve," a Kanadával kötött megállapodás jelentősen felgyorsítja a kívánatos felkészültségi szint elérését.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök üdvözölte a valóban ambiciózus partneri egyezményt, és azt mondta

Ez csak a kezdet. Jó lesz az iparágainknak, jó lesz az embereinknek, és jó lesz a transzatlanti biztonsági képességeknek.

A hétfő este közzétett közös nyilatkozat szerint Ottawa együttműködik Brüsszellel az EU 150 milliárd eurós (60 ezer milliárd forintos) Security Action for Europe (SAFE) tervén, ám azt nem konkretizálja, hogy az országnak konkrétan milyen jogosultságai lesznek.

Korábban arról volt szó, hogy elsősorban a kanadai beszállítóknak nyílhatna új piac, de a közös hitelfelvételből kimaradna az ország, azonban az egyezmény kiterjedtsége miatt nem kizárt, hogy még szorosabb összefonódás is kilátásba helyeződött a találkozón.

A dokumentum hét területen és öt oldalon keresztül pontokba bontva sorolja azokat az azonnali és hosszabb távú lépéseket, amelyeket a két ország közösen vállal egymás megerősítéséért:

1. Mindenek előtt tovább növelik a gazdasági kapcsolatokat a CETA teljes implementációjával, és azt egy digitális kereskedelmi egyezménnyel egészítik ki. Olyan platformokat terveznek létrehozni, amik elősegítik a két ország cégei közti B2B kapcsolatokat, valamint a kis- és középvállalkozások nemzetközi piacra lépését. Ezen felül eltávolítják az élelmiszer kereskedelem, valamint a munkaerő vándorlás útjában álló szabályozási akadályokat, és az energiaellátási lánc általános diverzifikációján túl, a két fél újult erővel folytatja nukleáris együttműködését is, beleértve az erőműveknél használt fűtőanyagokkal, valamint azok életciklusával kapcsolatos szolgáltatásokat is.
2. A versenyképesség és ellenállóképességek terén terén kiemelten a ellátási láncok megerősítésével és biztosításával, valamint a kritikus eszközök beszerzését (pl.: félvezetők) és nyersanyag-kitermeléssel kapcsolatos befektetéseket szorgalmazzák. Ezek felé azonban kidolgoznak egy megújított versenyügyi megállapodást is, ami mihamarabb jogi keretet ad az ellenőrző szervek együttműködésének is.
3. A szabályozási összhang mélyítése érdekében fejlesztik a CETA alapján hozott megfelelési feltételek kölcsönös elismerését, és formalizálják az uniós és kanadai előírásokkal kapcsolatos egyeztetéseket.
4. Megerősítik a transzatlanti biztonságot a két fél közti védelmi partnerség teljes megvalósításával, amelyben elköteleződnek Ukrajna katonai támogatása mellett is. Ezen felül rengeteg témát érintenek a tengeri, kiber és hibrid fenyegetéseken keresztül, de a SAFE-hez való csatlakozáson túl, még az is terítékre került, hogy

   Kanada aktívan részt vegyen a tagállamok nemzeti hadseregeinek együttműködését biztosító állandó strukturált együttműködésben (PESCO) is.

5. A digitális átmenet is nagy figyelmet kapott, amellyel az oktatási és innovációs együttműködéseket szeretnék előmozdítani, amin belül külön figyelmet kapott az MI, a kibervédelem és az akadémiai szabadság, valamint Kanada részvétele a Horizon és Erasmus+ programokban.
6. Természetesen a klímaváltozás elleni harc is helyet kapott, ahol a dekarbonizáció és a metánkibocsátás csökkentésén túl, elköteleződnek több egyezmény betartása mellett, valamint amellett is, hogy 2030-ra megtriplázzák a világ megújuló energiatermelési kapacitását, és megduplázzák a energiahatékonysági fejlesztések éves volumennövekedését.
7. Az általános krízismenedzsmenttel kapcsolatban amellett, hogy kiemelték a humanitárius válságok elhárítását, nagy fókuszt kaphat a köz- és magántöke bevonása ellenálló infrastrukturális fejlesztésekbe, valamint adminisztratív megállapodást köt Kanada és az EU külügyi szervezetei is.
8. Végül az igazságügyi és belügyi területeken áttekintik a két fél illetékes igazságszolgáltatási szervei közötti együttműködést, és előmozdítják az EU és Kanada közötti utasnévjegyzékek kölcsönös hozzáférhetőségét.

A Kanadával kötött szoros együttműködés és az ország SAFE-hez való csatlakozása az Egyesült Királysággal májusban kötött, szintén kiterjedt egyezményt követte.

Carney emellett további előrelépést sürgetett olyan, védelmi szempontból is kulcsfontosságú együttműködési területeken, mint a légi közlekedés és a kettős felhasználású ipari projektek. Az EU és Kanada mindezen felül évente biztonsági és védelmi párbeszédet folytat majd.

Kikövezeték az utat

Mindebből jól látható, hogy Trump nagyot mondó külpolitikája, és Kanada annektálására tett megjegyzései egyenesen az EU karjaiba lökte az országot, és bár ilyenkor mindig felmerül az is, hogy előbb utóbb akár az unióhoz való csatlakozási szándék is megfogalmazódhat.

Ezt a szakértők jellemzően annyival kommentálják, hogy bár logikus lépés lenne, a folyamat hosszú, és valójában nem látják ennek realitását, azonban mind von der Leyen szavai, mind Carney USA-tól való függetlenedési politikája abba az irányba mutat, hogy

hosszú távon nem lehet kizárni Kanada valamilyen formában történő formális csatlakozását sem.

Az mindenesetre már egy márciusban, az Abacus által készített közvélemény-kutatásból is jól látszik, hogy Kanada lakossága egyre inkább nyitottabb az Európai Unióval kapcsolatban. Akkor Trump vámháborús huzavonája után a megkérdezettek 44%-a gondolta úgy, hogy inkább csatlakoznának az EU-hoz, miközben csupán 20%-uk ellenezte ezt kategorikusan.

Ebből következően ha megvan a politikai akarat, és Trump második ciklusának lejártával sem változik jelentősen az ország politikája, egy népszavazáson megvolna az esély arra, hogy a kanadai polgárok támogatását is megszerezzék a csatlakozáshoz.

Címlapkép forrása: EU