Az EU vizsgálóbiztosai szerint csekély az esély az EU-s források felszabadítására

Az Európai Parlament korrupcióellenes munkacsoportja csütörtökön és pénteken Budapesten vizsgálta a magyarországi helyzetet, különös tekintettel a jogállamiság visszafejlődésére és az uniós forrásokkal való feltételezett visszaélések tükrében.

A delegációt vezető Daniel Freund (Németország, Zöldek) pénteki sajtótájékoztatójukon elmondta, több szervezettel, köztük a parlamenti ellenzék képviselőivel és a civilekkel is egyeztettek. Korábban keresték ilyen alkalmakkor a kormány tisztviselőit is, de tipikusan nemmel, vagy sehogy sem válaszoltak, és a Parlamentben úgy elharapódzott a hangulat, hogy értelmetlen vitába fullad minden ezzel a témával kapcsolatos szóváltás.

Itt-tartózkodásuk alatt a delegáció látogatást is tett egy olyan kastélynál (feltehetően a bajnai Sándor–Metternich-kastélyra utalva), amelyet a kormány 5 millió euró (mintegy 2 milliárd forint) uniós forrásból újított fel, majd 99 évre kölcsönadott a Mol Új Európa Alapítványnak, amit Chloé Ridel (Franciaország, Szociáldemokraták) a kormányzati korrupció egyik súlyos példájának nevezett.

Elmondása szerint Orbán Viktor mindig előre bejelenti, hogy fog az uniós érdek ellenében fellépni, ezért nem érti, hogy a Bizottság miért késlekedett a válasszal. Azt mondta, jelenleg

mintegy 18 milliárd eurónyi forrás van befagyasztva, ami háromszor annyi, mint amennyihez az ország éves szinten hozzáférhetne.

Ridel arról is beszélt, hogy a parlamenti ellenzék – tehát nem a Tisza Párt – tagjai azt mondták, fontos a források befagyasztása, még ha ezért hazaárulónak is titulálják őket. Freund hozzátette, hogy az EU sokáig vonakodott bármilyen korlátozástól, mert nem akarta a magyar polgárokat büntetni kormányuk viselkedése miatt, de idővel muszáj volt lépni.

A delegáció arról is beszélt, hogy a magyar vállalkozói réteg is elégedetlen, akik azt állítják, bizonyos csoportok komoly előnyben részesülnek a pályázatok elbírálásakor. Freund szerint ezt azzal kezelhetik, ha a jövőben az európai piacon belüli versenyszabályozás is a jogállamisági feltételek közé kerül.

Azt mondják, a korrupció áldozatmentes bűntény, de ebben az esetben a valódi áldozatok az európai adófizetők

– zárta beszédét a delegáció vezetője.

Újságírói kérdésre válaszolva Freund elmondta, hogy ők folyamatosan hangsúlyozzák a kondicionalitási kritériumok fontosságát a Bizottság felé, és kérik, hogy függesszék fel Magyarország vétójogát, de másba nem szólhatnak bele, az ország kormányát ugyanis a magyarok választják.

Azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges kormányváltás után megérkezhetnének-e a források Magyarországra, a delegáció egy másik tagja, Moritz Körner (Németország, Renew) azt mondta: nehéz helyzet.

Lengyelország esetében ezeket felszabadították, miután az európapárti Donald Tusk hatalomra került, de ez "hiba volt," mert az előző kormány államfője pozícióban maradt, és blokkolta a szükséges reformok jó részét.

Szerinte rossz döntés, ha a Bizottság önkényesen ilyen döntéseket hoz, mert az embereknek meg kell érteniük, hogy az EU nem erről szól.

A források nem azért jönnek, mert Brüsszel úgy akarja, hanem azért, mert ezek a szabályok.

A Parlament júniusi javaslatában az szerepelt, hogy a Bizottság 18 hónappal hosszabbítsa meg a helyreállítási alap 2026. augusztus 31-i határidejét, hogy minél több tagállam tudja teljesíteni projektjeit, de lapunk kérdésére Körner elmondta, hogy ez nem feltétlenül lenne kívánatos.

A helyreállítási alap jelentős része közös uniós kölcsönfelvételből került finanszírozásra, így ha minden forrást felhasznál minden nemzet, akkor

2028-tól az EU-nak akár évi 30 milliárd eurót kéne törlesztenie, ami akár az éves költségvetés egyharmadát is felemésztheti.

Bár tagállami szempontból érthető, hogy miért szeretnének minden elérhető uniós támogatást felhasználni, nem biztos, hogy a kapkodás értelmes projektekhez vezet. Innen nézve Körner szerint üdvözlendő, ha a Bizottság tartja magát ahhoz, hogy nem hosszabbítja meg a határidőt, mert ez azt jelentené, hogy kevesebb lehet a törlesztőrészlet is, ezzel pedig több mozgástér maradna a következő hétéves ciklus költségvetésében.

Címlapkép forrása: EU