Ursula von der Leyen lélegeztetőgépen tartaná a gazdákat

Az EP mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága (AGRI) elfogadta Carmen Crespo Díaz néppárti politikus jelentését a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről, amelynek úgy tűnik, fontos sarokköve marad a következő hétéves ciklus EU-s költségvetésének.

A jelenlegi, 2027-ig tartó hosszú távú pénzügyi keret (MFF) nagyjából egyharmadát teszi ki a mezőgazdaság fejlesztésére szánt 390 milliárd eurós alap, amelynek nagyjából kétharmada eddig is az európai gazdák közvetlen anyagi támogatására irányult.

Ezek leginkább területi alapon kerülnek kiosztásra, és sokszor ez teszi csak lehetővé, hogy a gazdák ne legyenek menthetetlenül veszteségesek, azonban a még ebben a ciklusban fennmaradó összegek kifizetését a Bizottság reformokhoz és környezetvédelmi elvárások betartásához kötötte, ami miatt komoly gazdatüntetések voltak Európa-szerte.

A nyomásra ezeket már most is részben visszavágta az EU, de egyelőre kérdés, lesz-e ennek bármi foganatja a következő, 2028–2034-re vonatkozó MFF-ben, mivel az eddigi hírek többsége alapján Ursula von der Leyen bizottsági elnök kitart eredeti ötlete mellett, miszerint a költségvetést 27 nemzeti borítékra kéne osztani, amelyek elosztásában még nagyobb hatáskör kerülne a tagállami kormányok kezébe.

Ez az átalakítás széles körű ellenállást váltott ki, különösen a Parlament részéről, amely az utóbbi hónapokban figyelmének jelentős részét annak szentelte, hogy a versenyképességi és fegyverkezési megfontolásokkal szemben megóvja a közös költségvetés meglévő pilléreit, így például a felzárkóztatást szolgáló kohéziós alapot és az agrárpolitikát is.

Ez utóbbi különösen szívügye volt a Néppártnak, ám a hangsúly eddig tényleg a megóváson volt, mert a kohézióról szóló jelentések csak annyit akartak elérni, hogy az előző ciklus kerete ne csökkenjen. Az agrárpolitikával kapcsolatban viszont Crespo Díaz nemcsak annak megtartását, hanem a források bővítését is kéri jelentésében, amit az AGRI bizottság hétfőn háromötödös arányban támogatott is.

Ezen kívül azonban kevés az érdemi reformkövetelés a jelentésben, ami a gazdák általános elöregedését, a piacra való magas belépési küszöböt és a forrásokkal kapcsolatos bürokratikus elvárásokat jelölte ki fő problémaként a jelenlegi agrárpolitikával kapcsolatban.

Amit ígérnek, és ami várható is, hogy valóban egyszerűsítés lehet a rendszerben, ami érthetőbbé és könnyebben teljesíthetővé teszi a környezetvédelmi vállalások teljesítését, ami potenciálisan extra forrásokkal járna azoknak a gazdáknak, akik bevezetik azokat.

Ennek ellenőrzésére azonban egy egyszerűsített rendszerre is szükség lesz, és

itt jönne be a földterületek műholdas ellenőrzése, ami egy digitalizált rendszerrel karöltve elviekben jelentősen csökkenthetné a személyes ellenőrzéseket.

Amire viszont nem tér ki a jelentés, az a területalapú támogatások reformja, amely jelentős egyenlőtlenségeket szül a kisgazdák és a jóval nagyobb földterületekkel rendelkező vállalkozók közt. Keddi sajtótájékoztatóján a jelentéstevő arra hivatkozott, hogy addig nem tudnak ilyen jellegű javaslatot tenni – például egy termelésen alapuló támogatáselosztásról –, amíg nem látják, mit akar valójában a Bizottság az MFF-től.

A következő hosszú távú költségvetés javaslatának első verzióját Ursula von der Leyen várhatóan jövő hét közepén, július 16-án mutatja be, így nem csoda, hogy az utolsó pillanatban elfogadott jelentés már nem tesz túl ambiciózus javaslatokat, különösen miután a Financial Times információi szerint

maradni fog az elkülönített agráralap, azonban azt csökkenteni tervezi a Bizottság.

Ezzel a KAP lehet az egyetlen forrás, amely nem kerül be a nemzeti borítékok közé, mindezt pedig azzal magyarázta a lapnak nyilatkozó tisztviselő, hogy sok kisgazda képtelen lenne fenntartani működését, ha az EU nem garantálná a munkája után járó kompenzációt.

Ugyanazt minden szereplő szereti hangsúlyozni, hogy fontos az agrárium támogatása, egyes vélemények szerint komoly gondot jelent, hogy az európai gazdák jelentős része rászokott az EU-ból érkező pénzekre, és így kényszer híján nem végezte el azokat a versenyképességi változtatásokat, amik garantálnák a fennmaradását.

Ez mindenképpen csapdahelyzet az EU-nak, amely pont a versenyképességet tűzte zászlajára, így azért mégis iránymutató lehet, hogy a sajtótájékoztatóján a digitalizálásból és egyszerűsítésből fakadó előnyöket, a mezőgazdasági hulladékból előállítható energiaforrásokat és a vízmegtartás fontosságát hangsúlyozta sajtótájékoztatóján a téma jelentéstevője.

Címlapkép forrása: EU