Új eljárásokkal szorítják ki a kínai cégeket az Európai Unió piacairól

Az Európai Unió fokozni fogja a külföldi vállalatok állami támogatásainak vizsgálatát – erről beszélt Teresa Ribera versenyjogi biztos Pekingben. Az uniós külfölditámogatás-szabályozás (FSR), amely 2023 óta van érvényben, lehetővé teszi Brüsszel számára, hogy kizárja a harmadik országok államilag támogatott cégeit az uniós közbeszerzésekből, felvásárlásokból vagy akár a belső piacon történő értékesítésből.

Bár a szabályozás formálisan nem Kína ellen irányul, eddig szinte kizárólag kínai cégeket ért eljárás – köztük az elektromosautó-gyártó BYD-t, egy állami vasúti járműgyártót, valamint a napelem- és szélturbina-vállalatokat.

Ribera szerint az eljárások száma nőni fog, különösen azokban az iparágakban, ahol egyre erőteljesebb a külföldi befektetési szándék – ide sorolta az alapipart, a vegyipart, a gyógyszeripart, az autó- és akkumulátorgyártást. Hangsúlyozta: az EU célja nem a protekcionizmus, hanem az, hogy a befektetések valódi hozzáadott értéket, innovációt és tehetséget vonzzanak a kontinensre. Utalt arra is, hogy Kína évtizedeken át megkövetelte a közös vállalati formát (joint venture) és a technológiaátadást a befektetőktől –

szerinte ez a modell akár Európában is alkalmazható lenne, ha sikerül elkerülni, hogy a kontinens csak összeszerelő üzemben vállaljon szerepet.

Ribera a hatodik EU–Kína környezetvédelmi és klímaügyi csúcstalálkozóra érkezett Pekingbe, ahol kínai partnerével, Ding Hszie-hsziang miniszterelnök-helyettessel tárgyal. Látogatása előzménye az Ursula von der Leyen és Hszi Csin-ping közötti tervezett júliusi csúcsnak, amely a diplomáciai kapcsolatok 50. évfordulójára esik. A találkozót azonban beárnyékolják az egyre súlyosbodó kereskedelmi feszültségek, valamint az EU rosszallása Kína oroszbarát külpolitikája miatt. Ribera szerint ugyanakkor fontos, hogy az EU és Kína fenntartsa a párbeszédet, különösen klímaügyekben.

A spanyol biztos szerint a párizsi klímaegyezmény továbbra is közös hivatkozási pont lehet a két fél között, még akkor is, ha a kölcsönös bizalom megrendült. Ribera megjegyezte: az Egyesült Államok multilateralizmustól való elfordulása és a párizsi egyezményből való korábbi kilépése után Kína hajlamos saját érdemének tekinteni a globális klímafolyamatok fenntartását, ami megkönnyíti a tárgyalásokat.

A FT szerint ugyanakkor Brüsszel elutasítja Peking közös klímanyilatkozatra vonatkozó javaslatát, amíg Kína nem vállal konkrétabb kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket.

Címlapkép forrása: EU