Komoly előlegeket bukhat el Magyarország, az EU-s vidékfejlesztésből tákolt védelmi beruházásoknál

A tárgyalófelek által elfogadott változtatások nagyobb rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak és régióknak, hogy már a jelenlegi hétéves ciklus forrásaiból is védelmi célokra csoportosíthassanak át. Ezek között szerepelhetnek a

• védelmi ipari képességek,

• a katonai mobilitás,

• a vízbiztonság,

• a megfizethető lakhatás,

• az energia-infrastruktúra,

• egyes stratégiai technológiák,

• és a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó projektek.

A megállapodás szerint a Parlament és a Tanács soros elnökségét ellátó dán vezetés arra jutott, hogy az új prioritásokra fordított kiadások

a szokásos 20%-os egyszeri előfinanszírozás helyett 10 százalékkal magasabb támogatásban részesülhetnek 2026-ban, majd a végén 100%-os EU-s társfinanszírozásban is részesülhetnek.

Magyarország szempontjából az is kiemelendő, hogy a kohéziós politika felülvizsgálata után úgy döntöttek, külön támogatás járhatna az Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Ukrajnával határos uniós régióknak, a „feszült geopolitikai helyzet” miatt. Ennek értelmében itt a 30%-on felül még további 9,5%-os előfinanszírozás is megvalósulhat, ha az átcsoportosítások elérik a teljes programkeret 15%-át.

Bár a kohéziós alapból védelmi célokra történő átcsoportosítás nem feltétlenül egyezik a Parlament által elfogadott, következő hétéves költségvetésre vonatkozó irányelvekkel, azt elismerik, hogy az uniónak hatékonyabban kell reagálnia a háború által jelentett kockázatokra. Jelen állás szerint viszont azt azért elérték, hogy a polgári felkészültséget támogató beruházások és a kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztése elsőbbséget élvez majd a pusztán védelmi szempontból előnyös projektekkel szemben.

Ezen felül, míg a kis- és középvállalkozásokra ilyen megkötés nem vonatkozna, addig a nagyvállalatok stratégiai technológiai beruházásai is csak akkor részesülhetnének a támogatásokból, ha azok az uniós átlagnál alacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező területeken – így Magyarország esetében, gyakorlatilag bárhol Budapesten kívül – valósulnak meg.

A megállapodás azonban jogállamisági feltételrendszert is tartalmaz, így az uniós értékek megsértése miatt befagyasztott források nem csoportosíthatók át az új prioritásokra, tehát Magyarország várhatóan csak akkor használhatja majd ki a rugalmasságból adódó előnyöket, ha a Tanács végül kiveszi a tervezetből ezeket a kritériumokat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.