Óriási fordulat: Trump embere szerint Ursula von der Leyen a globális világrend zászlóvivőjévé vált

A legtöbben erősen bírálják Brüsszelt az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti múlt heti vámmegállapodás miatt. Ezzel szemben a Trump-skóciai golfklubjában tartott tárgyalásokat a második világháború utáni Bretton Woods-i rendszerhez hasonlítja Jamieson Greer, aki szerint a most született kereskedelmi egyezmény igazodik a jelenlegi gazdasági és politikai realitásokhoz. Úgy véli, hogy

Ursula von der Leyen a globális kereskedelmi reform zászlóvivőjévé vált, és a megegyezés »fair, kiegyensúlyozott, és konkrét nemzeti érdekekre épül«.

Von der Leyen nyilatkozatait Greer úgy értelmezi, hogy azok is a globális kereskedelmi rendszer átalakítását sürgetik.

Az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője, Olof Gill ezzel szemben jóval visszafogottabban nyilatkozott, mint arra a Politico emlékeztet. Bár elismerte, hogy az amerikai fél több fontos vállalást — köztük az autóipari vámok csökkentését és stratégiai áruk kivételét — még nem teljesítette, Gill szerint „most az a fontos, hogy a pozitívumokra koncentráljunk”. Hozzátette:

a tárgyalások hivatalos záróközleménye még nem készült el, és a labda jelenleg az amerikaiak térfelén van.

A megállapodás jövője azonban bizonytalan. Greer cikkében megerősítette a Fehér Ház elvárását, miszerint az EU 600 milliárd dollárt fektetne be az amerikai gazdaságba — ellenkező esetben Trump 35 százalékos vámokat helyezett kilátásba. Gill ezt nem kötelező vállalásként, hanem becsült irányértékként értelmezte. A Politico kitér rá, hogy Jean-Luc Demarty, az Európai Bizottság korábbi kereskedelmi főigazgatója szerint azonban ez a vita már most megpecsételi az alku sorsát.

Aslak Berg, a Centre for European Reform kutatója ezzel szemben úgy véli, a megállapodás lényege épp az, hogy nem igényel kölcsönös bizalmat:

az EU bármikor megtorlással élhet, ha az amerikai fél új követelésekkel áll elő.

Címlapkép forrása: EU