Brüsszel Ukrajna felfegyverzése helyett elkezdte a hitelek visszafizetésébe forgatni a támogatásait

Az Európai Unió múlt pénteken 1,6 milliárd euró – tehát mintegy 630 milliárd forint – rendkívüli nyereséghez jutott, amely az orosz központi bank befagyasztott eszközeivel termeltek meg. Ez a harmadik ilyen átutalás az EU számára, a 2024. júliusi első és a 2025. áprilisi második részlet után. A mostani összeg a 2025. első félévében felhalmozott bevételeket tartalmazza.

Ezek a nyereségek olyan eszközökből származnak, amelyeket az EU az Oroszország Ukrajna elleni agressziójára válaszul bevezetett szankciók keretében fagyasztott be. Míg maguk az eszközök továbbra is zárolva maradnak, a pénzeszközök kamatai felhasználhatók Ukrajna támogatására.

A két korábbi részlet esetében azok 90%-át az Európai Békekeretbe (EPF), 10%-át pedig az Ukrajna Eszközbe tolták, és ezeken keresztül támogatták Ukrajnát. Előbbi kifejezetten az EU-s költségvetési kereten kívül létrehozott eszköz, amire azért volt szükség, mert a jelenleg hatályos szabályok szerint a közös költségvetésből nem lehet emberélet kioltására alkalmas fegyvereket vásárolni.

Utóbbit ezzel szemben a költségvetés részeként kezelik, és elsősorban Ukrajna gazdasági stabilitásának biztosítására, újjáépítésének megalapozására hozták létre. Közös azonban, hogy ezek nagyobb részben hitel formájában jutottak el Ukrajnához, így azok visszafizetésére azóta létrehozták az Ukrajna Hitelkooperációs Mechanizmust (ULCM), amely vissza nem térítendő támogatást nyújt az országnak, hogy abból fizethesse vissza gyors kölcsöneit.

Most a harmadik részlet 1,6 milliárd euróját 95%-ban az ULCM-be teszik, hogy Ukrajna visszafizetéseit finanszírozzák. A maradék 5% pedig megy az EPF-re, így

az ukránok ebből már csak 80 millió eurót, tehát mintegy 32 milliárd forintnyi összeget költhetnek fegyverkezésre.

A fennmaradó több mint 1,5 milliárd ULCM-en keresztül folyósított összeg azonban csak töredéke az eszköz teljes, 45 milliárd eurós keretének.

Ez nagyobb részben az Ukrajna Eszköz makrogazdasági stabilizációt célzó hiteleinek visszatérítésére lesz használva, hiszen annak 50 milliárd eurós keretéből mindössze 17 milliárd volt nem visszatérítendő, míg az EPF eddig nagyjából olyan 10–11 milliárddal támogatta az ukrán fegyverkezést.

Persze az EU-s tagállamok ezen felül rengeteg fegyveradománnyal és humanitárius segéllyel támogatták Ukrajnát. A Kiel intézet számai szerint jelenleg

az európai országok összesen 156 milliárddal támogatták az ukránokat, és eddig további 100 milliárdra tettek ígéretet.

Bár az amerikai elnök pénteki találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel akár vízválasztóként is működhet a konfliktus rendezésének elindításában, az európai feleket nem tervezik odahívni az asztalhoz, és egyelőre azzal kapcsolatban is visszafogottak a várakozások, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is Alaszkába utazzon.

Ezzel persze arra is kisebb az esély, hogy Ukrajnának elfogadható irányba induljon a fejük fölött megkezdett egyezkedés, és bár mindenki arra vár, hogy minél hamarabb megszűnhessen a közvetlen veszély, még egy esetleges béke után is várhatóan komoly pénzek fognak menni az ukrán haderő készenlétben tartására.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images