Magyar vétó esetén technikai úton folytathatnák Ukrajna csatlakozását

Litvánia levélben kéri az Európai Unió kormányait, hogy amennyiben a 27-ből 26-an egyetértenek vele, ne állítsák le Ukrajna csatlakozási folyamatát annak ellenére sem, ha Magyarország vétózná a következő lépést - írja a litván közszolgálati LRT.

Ukrajna tavaly júniusban kapta meg hivatalosan a tagjelölti státuszt és az Európai Bizottság azóta is vizsgálja az ország jogszabályi, gazdasági és biztonsági alkalmasságát a csatlakozásra. Jelenleg ott tart a folyamat, hogy az alapkérdések (fundamentals) fejezetét nyitnák meg formálisan, de ehhez is az összes tagállam egyetértésére lenne szükség.

A litván javaslat arról szól, hogy ha tényleg csak a magyar miniszterelnök támogatása hiányzik ehhez, akkor nem hivatalos körülmények között folytassák az ezen való munkát Ukrajna és ha kell Moldova esetében is, ahol tegnap Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, és Donald Tusk lengyel miniszterelnök az ország Európa-párti vezetése mellett szólaltak fel.

Bár az orosz befolyással fenyegetett Moldova esetében Orbán Viktor támogatja a csatlakozási lépések folytatását, jelenleg az Ukrajnával való formális fejezetnyitás esetében minden jel arra mutat, hogy azt meg fogja akadályozni a magyar miniszterelnök.

Az elmúlt héten Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt Orbán Viktorral az ukrán csatlakozásról, és a Politico szerdán azt jelentette, hogy elvileg meg is győzte a vétó elengedéséről. Estére azonban az Index megkeresésére

a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnöke "hírlapi kacsának" nevezte az értesülést.

A litván vezetés úgy gondolja vétó esetén nem éri meg félbehagyni a tárgyalásokat, hiszen az rossz hatással lenne a honvédő háborút folytató ország moráljára és reformokra való hajlandóságára egyaránt. A levél szerint a folyamat formális megerősítése később is ráér, amikor Magyarország "megváltoztatja az álláspontját vagy a kormányát."

Litvánia emellett egy 2030-as céldátumot is szeretne írásba fektetni, amit a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen reálisnak tart, azonban Merz nemrég arról beszélt, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között,

nem látja annak realitását, hogy a következő többéves pénzügyi keret kifutása — tehát 2034 — előtt ez megtörténne.

Az ügy felmerült az Európai Bizottság keddi sajtótájékoztatóján is, ahol Paula Pinho főszóvivő azt mondta, hogy bár Brüsszel továbbra is támogatja Ukrajna csatlakozását, a munka folytatásához mind a 27 tagállamra szükség lesz, ezért szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok ezen a ponton meg akarnák kerülni a formális ügymenetet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images