Már bőven nemcsak Ukrajna húzza az európai fegyverkezés motorját

Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) 2024–2025-ös friss jelentése szerint 2024-ben az uniós tagállamok összesített védelmi kiadása soha nem látott, 343 milliárd eurós szintre emelkedett, ami 19%-os növekedés 2023-hoz képest. Ezzel EU-s szinten az átlag költés elérte a GDP 1,9%-át, ami így mindössze már csak egy tized százalékkal marad el a NATO egykori 2%-os célszámától.

A gyorsuló bővülést elsősorban a rekordnagyságú eszközbeszerzések és a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások húzták, amik papíron legalábbis azt jelzik, hogy a képességek érdemi fejlesztésére fordították a beforgatott pénzeket. Ezt jelzi az a mérföldkő is, hogy

2024-ben először lépte át a védelmi beruházások volumene a 100 milliárd eurót, a teljes kiadáson belüli arányuk pedig 31%-ra nőtt.

Ez persze továbbra is elmarad az USA éves 700 milliárd euró körüli védelmi büdzséjétől, de a pénznél egyelőre sokkal fontosabb lenne a tagállamok közötti együttműködés fokozása az erőforrások hatékonyabb felhasználása és az interoperabilitás kialakítása, ergo a közös beszerzések általános kiterjesztése.

Ezek valamilyen szinten már az idei évben is megjelentek: volt közös beszerzés légvédelmi rendszerekre balti-német vezetéssel, egy egységes páncélozott járműrendszeren dolgoznak a skandináv országok, tüzérségi lőszert is közösen vásárolt sok nemzet, és Mistral 3-as beszerzésén Magyarország is együtt dolgozott Belgiummal, Franciaországgal, Észtországgal, Romániával, Szlovéniával, Dániával és Ciprussal.

Ezeket a beszerzéseket azonban mindössze 11 milliárd euró értékben valósulnak meg, ami nagyon jelentősen elmarad attól, hogyan kéne kinéznie a közös beszerzések arányának egy 340 milliárd eurós védelmi költségvetésben.

A tagállami mintázat ezen kívül egyébként előnyös képet mutat: 2024-ben 25 ország reálértéken növelte védelmi költését, és mindössze kettőnél volt csekély csökkenés. A dinamika erősödését jelzi, hogy közülük 16-an 10% fölötti növekedést értek el, szemben a 2023-as adattal, amikor csak 11 ország volt erre képes.

Magyarország egyébként tavaly 2,2% fölé tudott menni az EDA számai alapján, amely GDP-arányosan a kilencedik legnagyobb védelmi büdzsét jelenti EU-n belül. Az élen persze Lengyelország jár a maga 3,75%-os költségvetésével, amelyet a három balti állam, az észtek, a lettek és a litvánok követve, akik idénre mind megugorták a 3%-ot.

A 2025-ös előrejelzés alapján az uniós védelmi kiadások 381 milliárd euróra nőhetnek, ami a szövetség átlagát GDP 2,1%-ra tenné, vagyis az EDA nyilvántartása óta először lépné túl a NATO egykori 2%-os irányelvet. A beruházási hányad közel 130 milliárd euróra emelkedhet, míg a K+F-ráfordítások 17 milliárd euróra bővülhetnek a 2024-es 13 milliárdról.

A fejlesztések mellett azonban a katonák állományban tartására is több pénz jutott tavaly. 2024-ben 249 ezer euróra emelkedett az egy aktív katonára jutó kiadás, amely lényeges emelkedés 2023-as 211 ezerhez képest. Ez nem annyira a fizetések emelkedését, mint a személyi állomány modern eszközökkel, képességekkel és támogatással való ellátásának fokozódó igényét tükrözi.

Összességében a 2024-es számok alapján az EU strukturálisan is magasabb védelmi pályára állt, azonban a fő kihívás maradt: egyensúlyt kell találni a gyorsan hasznosítható, azonnali beszerzések és a hosszabb távú, innovációvezérelt K+F között. Mindezt úgy, hogy 27 tagállam ideálisan legalább nagyobb régiós szinten megpróbál a standardizált eszközarzenálok felé mozdulni. Leginkább

ettől függ, hogy az európai fegyverkezés valódi elrettentő erőként tud-e majd működni, vagy továbbra is csak a számok szintjén lesz az EU-nak érdekérvényesítő képessége.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images