Európa egyik leggazdagabb országa már egyre inkább belépne az EU-ba

Norvégia egyre hátrányosabb helyzetbe kerül az Európai Unión kívül, miközben a nemzetközi kereskedelmi és vámpolitikai feszültségek nőnek – számolt be a Financial Times a külügyminiszter, Espen Barth Eide kijelentése alapján.

Szerint az ország számára

egyre nagyobb a különbség az EEA-tagság és a teljes EU-tagság között.

Ennek oka, hogy Norvégia jelenleg része az uniós egységes piacnak, de nincs beleszólása az EU kereskedelmi döntéseibe, így például a Trump-kormányzat által indított vámháborúk vagy a brexit következményei közvetlenül érintik, anélkül hogy alakíthatná azokat. Hasonlóan vélekedik Ine Eriksen Søreide, a konzervatív ellenzék vezetője is, aki arra figyelmeztetett, hogy

az ország egyre inkább kívül reked azon a döntéshozatali körön, amelyhez hozzáférést szeretne, valamint létszükséglete legyen, hogy megkapja.

Bár mind a Munkáspárt, mind a Konzervatív Párt támogatja az EU-csatlakozást, egyikük sem szorgalmaz azonnali népszavazást, mivel a közvélemény-kutatások szerint a többség jelenleg még mindig inkább elutasítja azt.

De már alig vannak előnyben az ellenzők: a legfrissebb 2025-ös felmérések szerint az EU-tagság támogatottsága áprilisban már 38–41 százalékon állt, de az ellenzők aránya még 42–48 százalék között mozgott.

Öt éve még csak a lakossága negyede volt az EU-belépés pártján.

A csatlakozás kérdése továbbra is megosztja a társadalmat, és komoly politikai kockázatot jelentene a napirendre tűzése. Az utóbbi évek válságai – a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a menekültválság és a brexit – ugyanakkor mind megerősítették azt az érzést, hogy az EU belső folyamatai átalakulnak, és a harmadik országok, köztük Norvégia, egyre inkább kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.

Az energiapiaci együttműködés az egyik legnagyobb feszültségforrás az EU és Norvégia kapcsolatában. Januárban összeomlott a kormánykoalíció, amikor a Center Párt nem volt hajlandó támogatni több uniós energiadirektíva átvételét. Bár jogi kötelezettség van az EEA-megállapodás alapján, a norvég politikai vita arról szól, milyen ütemben és milyen mértékben hajtsák végre az uniós előírásokat. Espen Barth Eide szerint az ország célja, hogy

felgyorsítsa az EU-s szabályok átvételét, ugyanakkor több beleszólást szeretne az energiapolitikai döntésekbe.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images