Magyarországnak is fájdalmas szankciókat tolna át Trump az EU-val

Várhatóan hétvégén kerülnek hivatalos előterjesztésre az Európai Bizottság újabb szankciós javaslatai, amelyek elsősorban a korábbi szankciók kijátszásának és megkerülésének megakadályozására, valamint az energetikai és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos korlátozások szigorítására összpontosítanak.

A Bizottság már nagyban egyeztet a tagállamok képviselőivel, és korábban a tagállamokat tömörítő Tanács már elfogadta az orosz energiabeszerzésekről való leválást, amely

elméleti szinten a hosszú távú szerződések legális felmondási lehetőségét is tartalmazza.

Ugyan Magyarország korábban kivételeket kapott az orosz olaj- és gázvásárlások tekintetében, és várhatóan amíg csak lehet, ragaszkodni fog ehhez, az akkori javaslatot mégis el tudta fogadni a Tanács, mivel kereskedelmi kontextusban tárgyalva a tagállamok kétharmados felhatalmazása is elég volt hozzá.

A mostani csomag legfontosabb eleme a harmadik országokon keresztüli újraexportálás tilalma lesz, amely azt a problémát hivatott kezelni, amikor egyes országok az EU-ból importált termékeket továbbértékesítik Oroszországba, sokszor persze átcímkézve, így megkerülve az uniós korlátozásokat.

Bár ebben nehezebb a tisztánlátás, ez olyan téma, amely nyugat-európai országokat is érinthet, és nemcsak pénz, hanem eszközök terén is hatással lehet arra, hogy milyen képességekkel és meddig tudják folytatni az oroszok az ukrajnai offenzívát.

Ennél azonban szimbolikusabb és jobban látható az orosz olajról és földgázról való teljes európai leválás kérdése, amely ellen nyíltan csak Magyarország és Szlovákia szólal fel, arra hivatkozva, hogy nem tudnánk helyettesíteni azt, amerikai vagy egyéb beszállítókon keresztül.

Bár a legnagyobb gyakorisággal olyan szakértői véleményeket lehet hallani, hogy valójában komolyabb nehézségek nélkül megoldható lenne a váltás, a tranzitdíjak miatt nehéz elképzelni, hogy ne járna plusz költségekkel az átállás. Azonban az EU-ban úgy látják, a lépés jobban garantálná Magyarország energiabiztonságát is, és feltehetően az anyagi támogatásukra is lehetne számítani, ha az ország kormánya rászánná magát a leválásra.

Trump a témában vasárnap nyilatkozott legutóbb, amikor már csak egyszerűen azt válaszolta egy szankciók kivetésével kapcsolatos sajtókérdésre, hogy:

Igen, készen állok.

Ezen felül közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Scott Bessent pénzügyminiszter is az orosz olaj- és gázvásárlásokról való teljes európai leválást szorgalmazzák, ami a Politico által megkérdezett EU-s diplomaták szerint ez esetben kifejezetten hasznos, mert ezzel Magyarországra és Szlovákiára helyeznek nyomást a közös fellépés elfogadásáért.

Mivel ez viszont már nem pusztán kereskedelmi kérdés, a tagállamok egyhangú döntésére van szükség, így a magyar kormány is megkerülhetetlen marad az ügyben. Ugyan nem ez lenne az első alkalom, hogy félreértelmezik Trump kijelentéseit, sokak szerint egyértelmű, hogy Trump is a teljes leválást támogatja, hiszen az

nagyobb teret biztosítana az unió amerikai energiavásárlásokra tett hatalmas ígéreteinek.

Ezzel szemben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint semmi ilyesmiről nincsen szó. A tárcavezető a Harcosok Órája című műsorban kifejtette, hogy a sajtóban terjedő hírekkel ellentétben Trump egyáltalán nem szólította fel Magyarországot arra, hogy szüntesse be az orosz kőolajvásárlását.

Természetesen nem volt ilyen üzenet, még közel hasonló sem.

– fogalmazott Szijjártó Péter.

A kormányzati kommunikáció ezzel párhuzamosan régóta tartja magát ahhoz, hogy szükség van az orosz energiahordozókra, így Magyarország nem fog belemenni az arról való leválásba. Ugyanakkor a magyar miniszterelnök és Trump közötti viszony némi lehetőséget nyújt arra, hogy olyan megoldás születhessen, amely már a kormány mércéjével is előnyösnek mondható. Ennek megfelelően nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben változik Magyarország Tanácsban képviselt álláspontja.

Címlapkép forrása: EU