Már most tilosban járhat a ChatGPT legújabb modellje

Az Európai Unió AI törvénye számos követelményt támaszt az általános célú mesterséges intelligenciás alkalmazások fejlesztőivel szemben, köztük az OpenAI-jal is. Ezek közé tartozik, hogy rendszeresen közzé kell tenniük a modellek betanításához használt adatok összefoglalóját.

Ehhez az EU AI Hivatala júliusban tett közzé egy sablont, amely meghatározza a kötelezően szolgáltatandó információkat. A megfelelőségi eszköz megköveteli a betanítási adatok gyűjtéséhez használt "legfontosabb domain nevek" összefoglalóját, valamint a felhasznált nyilvánosan elérhető adatkészletek neveit.

Míg a 2025. augusztus 2. előtt kiadott modelleknek 2027-ig kell megfelelniük az adatközlési követelményeknek, az ezt követően megjelenő modelleknek azonnal teljesíteniük kell azokat. Ez azért fontos, mert az OpenAI a legújabb ChatGPT modellt,

a GPT-5-öt 2025. augusztus 7-én adta ki – öt nappal az EU határideje után.

Egyelőre azonban úgy tűnik, ahogy az OpenAI nem tett közzé semmilyen összefoglalót a GPT-5 betanítási adataival kapcsolatban. Az Euractivnak nyilatkozó Petar Tsankov, aki egy AI megfeleltetési cég vezérigazgatója, azt megerősítette, hogy

Az OpenAI eddig nem tett közzé betanítási adatösszefoglalót vagy szerzői jogi szabályzatot a GPT-5-höz.

Emellett Tsankov szerint a GPT-5 "szinte biztosan" meghaladja azt a küszöbértéket, amely alapján "rendszerszintű kockázatot" jelentő modellnek minősül az unió AI törvénye alapján. Ez azt jelentené, hogy az OpenAI-nak "élvonalbeli" modellértékeléseket kell végeznie és kezelnie kell a lehetséges rendszerszintű kockázatokat is. Arra, hogy ezeket elvégezték volna, jelenleg semmi sem utal nyilvánosan Tsankov szerint.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a GPT-5 adatközlési követelményeinek való megfelelése attól függ, hogy a technológiát új modellnek tekintik-e a törvény szabályai szerint. A modellt elemző szerv elvileg most nem nyilvános technikai információk alapján vizsgálja, hogy valóban "új modellről" van-e szó, vagy igazából a kiadás dátuma nem mérvadó ilyen szempontból.

A vizsgálat eredményétől azonban egyelőre nem kell félnie az OpenAI-nak, hiszen bár a törvény szabályai már vonatkozhatnak, az AI Hivatal csak 2026 augusztusában kezdi meg annak betartatását.

Tsankov szerint erre úgy kell gondolni, mint egy sebességkorlátozó táblára, amely már a helyén van, de még nincs rendőr, aki kiszabná a bírságot.

Az egész kérdés amiatt is érdekes, mert Donald Trump amerikai elnök meglehetősen harcos álláspontot képvisel, amikor az EU és más országok digitális és bármilyen más techszabályozásairól van szó. Az egész AI törvénnyel szemben a Meta alapítója, Mark Zuckerberg is nyílt levél formájában indított kampányt, arra hivatkozva, hogy egy korlátozó környezet miatt

az EU kimaradhat abból a 10%-osra prognosztizált GDP-növekedésből, amelyet a mesterséges intelligencia elterjedése okozhat.

Miközben az EU-nak stratégiai érdeke, hogy saját AI próbálkozásai szintrehozásán dolgozzon – amit Ursula von der Leyen bizottsági elnök is megerősített évértékelőjében –, addig az is fontos szempont, hogy ne bőszítse fel Trumpot, aki könnyen újabb vámokat vethet ki, ha úgy érzi, ez az ország megpróbálja kezelni az amerikai techóriások sokszor közel monopolhelyzetét.

Ilyen szempontból megnyugtató lehet az EU számára, hogy rugalmasan kezelheti az OpenAI lehetséges kötelezettségszegését, mivel a következő három évben várhatóan rendszeresen vékony jégen fog táncolni, hogy életben tartsa a kialkudott 15%-os amerikai vámplafont.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images