Trumptól várja Magyarország szankciós vétójának megakadályozását az EU

Donald Trump amerikai elnök hétvégi bejegyzésében tette közzé azt a levelet, amelyet a NATO-tagállamainak címzett. A szöveg szerint az

USA 50-100%-os vámokat fog kivetni, azon nyomban, ahogy az európai felek teljesen felhagynak az orosz olaj felvásárlásával.

Trump kijelentése különösen Magyarországra és Szlovákiára gyakorolhat nyomást, hiszen mi továbbra is az orosz energia legnagyobb felvásárlói vagyunk Európán belül, így látják legalábbis a Politiconak nyilatkozó bennfentesek, akik szerint az amerikai elnök ezzel az EU-nak nyújt támogatást a közös fellépés megteremtésére.

Új dinamika alakult ki. Úgy tűnik, Washington most úgy véli, hogy gazdasági nyomással lehet Oroszországot tárgyalóasztalhoz kényszeríteni.

- nyilatkozta egy névtelenséget kérő uniós diplomata.

Trump fellépése meglepő lehet olyan szempontból, hogy a legtöbb forrás szerint valóban jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki kommunikációs szinten mindeddig erősen szembeállt az oroszok szankcionálásával, arra hivatkozva, hogy Európának, és azon belül Magyarországnak versenyképességi szempontból létfontosságúak az olcsó orosz energiahordozók.

Európai diplomaták szerint azonban a kettejük között lévő különleges kapcsolat megnehezítheti Orbán számára, hogy nemet mondjon Trump felhívására, aki hosszú idő után egyre inkább azzal kezd szembesülni, hogy

míg Ukrajna és az európaiak hajlanak a kompromisszumra, addig Oroszország legjobb esetben is teljesíthetetlen feltételekhez köti az ígéreteit.

Miközben Szlovákia elnöke, Robert Fico már múlt héten bejelentette, hogy mit kér az EU-tól a 19. szankciócsomag támogatásáért, amely ezúttal az oroszok olaját továbbértékesítő köztes államokat, és az ország hírhedt "árnyékflottáját" venné célba.

A csomag várhatóan szerdán kerül bemutatásra, és bár korábban Szijjártó Péter külügyminiszter cáfolta, hogy Trump annak támogatását kérte Magyarországtól, vasárnapi levele alapján nem úgy tűnik, hogy változott volna az amerikai elnök álláspontja, aki már korábban is szorgalmazta az orosz energiáról való teljes leválást.

Bár az EU elismeri, hogy Magyarországnak erős függésben van az orosz energiától, a RePowerEU-n keresztül rengeteg lehetőséget kínáltak arra, hogy legalább a diverzifikáció komoly lendületet vehessen, erre mégsem látszik különösebb hajlandóság a háború kitörése óta, annak ellenére sem, hogy az unió készen lenne valami fajta kompenzációra a költségnövekedés kiegyenlítésére.

A teljes leválás időigényes mivolta miatt azonban nem biztos, hogy ez az út rövid távon komoly eredményekhez tud vezetni, és talán még nagyobb problémát jelent, hogy

Trump elvárása feltehetően a szintén NATO-tag Törökországra is ugyanúgy vonatkozik.

Miután azonban a törökök egy EU-nál jóval függetlenebb katonai erővel, és folyamatosan fejlődő hadiparral rendelkeznek, az ő esetükben sokkal enyhébb Trump szavainak kényszerítő ereje, miközben az országnak olyan szüksége van az orosz olajból származó bevételeire, amit jóval nehezebb volna kompenzálni, ha erre egyáltalán megszületne az akarat.

Ennek megfelelően hiába ír arról Trump, hogy mennyivel erősebb lehetne a NATO és azon belül az EU tárgyalási pozíciója, az orosz olajról való teljes leválás után, ha ehhez köti saját szankcióit, miközben jól tudja, hogy ezek nem jöhetnek létre, akkor csak annyi a célja vele, hogy áthárítsa a háborús helyzet feloldásában magára vállalt felelősséget.

Ez gyakorlatilag kevésben különbözik Putyin stratégiájától, aki mindenekelőtt időhúzásra használja bejelentéseit és az érdeminek mondható tárgyalásra való hajlandóságának lebegtetését.

Címlapkép forrása: EU