Forrásokat szabadíthat fel Brüsszel, hogy elmaradjon az orosz olajszankciók magyar vétója

Két forrásból megerősített értesülések szerint Ursula von der Leyen bizottsága arra készülhet, hogy egy 550 millió eurós összeget, tehát közel 215 milliárd forintot szabadít fel Magyarország zárolt forrásaiból, hogy ezzel ösztönözze a kormányt az orosz olajról való leválásra és a friss szankciós csomag elfogadására - állítja a Financial Times.

Az EU-ban egyhangú döntés szükséges a korlátozó intézkedések elfogadásához, de Magyarország és Szlovákia – amelyek mai napig mentességet élveznek az orosz olajvásárlások tiltása alól – folyamatosan kilátásban tartják a vétót.

Donald Trump eközben egyre fokozottabban azt hangsúlyozza, hogy teljesen le kell válni az orosz energiahordozókról, ahhoz, hogy az USA is újra beálljon a szankciós politikába, ezzel nyomást gyakorolva Brüsszelre, hogy szigorítsa az orosz gazdaság elleni fellépést és áttétesen a magyar kormányra is, hogy ezt a lépést ne nehezítse.

A kulcs szerinte a magas vámfenyegetésekben van, amelyekkel szerinte legalább érdemi mértékben visszaszorítható lenne a harmadik országokon - leginkább Indián és Kínán - keresztül zajló orosz olajkereskedelem, ami lehetővé teszi Putyinnak, hogy a végletekig pénzelhesse ukrajnai offenzíváját.

A Bizottság által most előterjesztett csomag az orosz olajexporton túl, a kriptovalutákra, a bankokra és a már meglévő tiltólisták kibővítésére fókuszál, valamint a Trump és von der Leyen között folytatott egyeztetések után, érdemi fejlemény az is, hogy gyorsítaná az orosz fosszilis energiahordozókról való leválást, amelyet az EU most már nem 2027 végére, hanem legelejére tervezhet.

Orbán Viktor politikai és gazdasági okokra hivatkozva eddigi kommunikációjában következetesen ellenállt a hazánkba érkező Barátság-kőolajvezetéket érintő szigorításoknak, mivel meglátásában Magyarországon nincs alternatívája az olcsó orosz energiának.

Most nagy részben azért fordulhat a kocka, mert az EU-USA vámalku részeként az Ursula von der Leyen hatalmas energiavásárlásokat ígért be Trumpnak, amely teljesítéséhez szinte alapvetés, hogy az unió országai tovább növeljék amerikai LNG-importjukat.

Ez teljes mértékben egybevág az Oroszországtól való uniós függés drasztikus csökkentésével is, és mivel Orbán Viktor retorikájában rendszeresen megjelenik az, hogy egy jobb ajánlat kedvéért hajlandó változtatni pozícióin, nem kizárt, hogy Trump meg tudja győzni erről a magyar államfőt.

Az uniós források kérdésében Brüsszel korábban is engedett már: a 2022-ben befagyasztott 22 milliárd euróból 2023-ban felszabadítottak 10 milliárdot az igazságügyi reformok címén, hogy Magyarország ne akadályozza az ukrán támogatási csomagot és idén további 157 millió euróhoz jutott a kormány egy jogi kiskapu segítségével.

Most ugyanezzel a mechanizmussal nyerhet újabb forrásokat Magyarország, hiszen ha valóban hitelesek az értesülések, akkor a félidős felülvizsgálatra hivatkozva megigényelt további 605 millió euróból körülbelül 550 milliót folyósíthatnak is.

Bár az értesülést két forrás is megerősítette, azok nem uniós tisztviselőként voltak megjelölve és a Bizottság egyelőre nem válaszolt a lap megkeresésére, tehát

egyelőre nagyon bizonytalan, hogy mi igaz a mintegy 215 milliárd forintnyi támogatás folyósításából.

Címlapkép forrása: EU