Választási bukástól tartva véshetik kőtáblába az EU-s források jövőjét

A tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke - a dán soros elnökséggel karöltve - nagy erőkkel dolgozik azon, hogy 2026 végéig tető alá hozzák a következő többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó megállapodást - jelentette be szóvivője, Maria Tomasik pénteken.

A sietségnek minden értesülés szerint az a fő oka, hogy Emmanuel Macron erősen EU-párti politikája után, a 2027-es áprilisi választásokon a szélsőjobboldal törhet az élre Franciaországban, akik

programjuk szerint nem csak a tagállami befizetéseket szeretnék csökkenteni, hanem az Ukrajnának folyósított katonai segélyeket is visszavágni.

Bár a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjét, Marine Le Pent eltiltották a közhivataloktól az Európai Parlament pénzeinek hűtlen kezelése miatt, a párt második embere, Jordan Bardella komoly esélyes lehet a következő választáson. Öt uniós tisztviselő is megerősítette a Politicónak, hogy a francia szélsőjobb győzelmének kockázata a fő oka a költségvetési tárgyalások felgyorsításának. Az egyik egyenesen azt mondta a tárgyalások keménységéről, hogy 2026 decemberében

vér fog folyni a falakról.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 2027-ben más jelentős uniós gazdaságokban, köztük Spanyolországban és Olaszországban is választásokat tartanak, ahol szintén nem garantált a választások kimenetele, sőt, arra is számíthatnak, hogy egy kormányváltás esetén Magyarország is jóval együttműködőbb lesz a tárgyalásokon, hogy ezzel is segítse a jelenleg zárolt EU-s források átadását.

A gyorsított menetrend azonban elégedetlenséget váltott ki néhány tagállamban, az olaszok és a lengyelek is azt hangoztatják, hogy a tárgyalások felgyorsítása megnehezíti számukra a lényegi változtatások elérését, és alapvetően az északi országok malmára hajtja a vizet, akik erősen támogatják az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által bemutatott MFF reformot.

Így jár el az EU soros elnökségét vivő Dánia is, amelynek elnöke már a tervezet bemutatása előtt elmondta, hogy országa szakít a korábban jellemző "fukarkodó" politikájával, és támogatni fogja, hogy egy megnövelt költségvetéssel menjen neki az unió a következő ciklusnak, mivel az a tapasztalat, hogy évről-évre több mindenre kéne pénz a közös költségvetésből.

Bár von der Leyen egy 2000 milliárd eurós összeget harangozott be, miután 2028-tól el kell majd kezdeni fizetni a Covid idején létrehozott helyreállítási alaphoz felvett hiteleket,

a valódi összeg inkább az 1800 milliárd euróhoz konvergál.

Ezt az összeget különösen az Európai Parlament jelentéstevői rendszeresen kritizálják, hiszen az ő meglátásukban ez szinte csak az inflációval való emelkedésnek felel meg, és bár jó, hogy a tervezet tartalmaz új saját forrásokat a tagállami befizetéseken felül, szerintük a reform azzal járna, hogy olyan területek esnének el forrásoktól mint a közös agrárpolitika vagy a térségi felzárkóztatásra létrehozott kohéziós alap.

Costa menetrendje ugyanakkor elegendő időt hagyna a Parlamentnek bizonyos módosítási javaslatok megtételére, mielőtt még a költségvetés 2028. január 1-jén életbe lép. A fő cél számára, hogy a tagállamok vezetői pecsétjüket adják annak kereteire, még mielőtt olyan kormányok kerülnének hatalomra, amelyekkel jóval nehezebb együttműködésre számít a Tanács elnöke.

Címlapkép forrása: EU