Meg sem nevezték a magyar kormányt, mégis kicsavarná a kezéből az utolsó uniós fegyverét Ursula von der Leyen

Ursula von der Leyen az unió állapotáról szóló szeptemberi programbeszédében az egyhangú döntéshozatal felszámolását sürgette, elsősorban a külpolitika területén. Bár nem nevezte meg Magyarországot, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a másnapi kormányinfón már arról beszélt, hogy ez egy antidemokratikus, a magyar kormányt is támadó lépés lenne.

Jelenleg a tagállamok vétójoggal élhetnek a kül- és biztonságpolitikában, a bővítésről, illetve a költségvetésről szóló döntéseknél.

Ez a gyakorlat megnehezíti például az Oroszországgal vagy Izraellel szembeni szankciók elfogadását is, és gyakran lassítja az uniós reakciókat, amiről főként a magyar blokkolások miatt hallunk.

A javaslat mögött nincs valódi áttörés – hívta fel a figyelmet Nicolai von Ondarza, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének szakértője az Euronewsnak adott értékelőjében. Szerinte von der Leyen inkább politikai üzenetet akart küldeni, elsősorban olyan országoknak, mint Magyarország, amelyek gyakran élnek a vétóval.

De von Ondarza szerint sok esély nincs is a megvalósításra, mert a változtatáshoz magához is egyhangú döntés kellene, vagyis minden tagállam beleegyezése, ami nagyon nehezen érhető el.

A kérdés régóta napirenden van, Németország és Franciaország többször próbált már előrelépni ezen a téren. Berlin 2023-ban létrehozta a „Barátok a minősített többségi szavazásért” nevű csoportot Belgium, Finnország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Szlovénia és Spanyolország részvételével, de az elképzelés akkor sem jutott tovább az egyeztetéseknél. A tagállamok álláspontja ráadásul erősen eltér attól függően, hogy konkrétan melyik politikai területről van szó.

Egyes országok időnként nyitottak lennének a vétó korlátozására „könnyebb ügyekben”, például emberi jogi nyilatkozatoknál vagy szankciók egyes részeinél, de komolyabb változtatás eddig nem történt. Kaja Kallas külpolitikai főképviselő nemrég ugyan felvetette a kül- és biztonságpolitikai munkamódszerek átalakítását, de nem világos, hogy ez valódi folyamat kezdete vagy csupán politikai jelzés.

Az Euronews szerint a szakértők úgy látják, a vita hosszabb távon kaphat lendületet, főleg az Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán felé történő bővítéssel összefüggésben. Ugyanakkor Jim Cloos, a TESPA főtitkára emlékeztetett:

az EU-ban a konszenzus eddig stabilitást adott, és ha érzékeny kérdésekről pusztán többségi alapon születnének döntések, az könnyen megosztottsághoz vezetne.

Von der Leyen beszédét egyelőre semmilyen hivatalos eljárás nem követte.

Címlapkép forrása: EU