Újabb ázsiai piacot szerzett magának Brüsszel

Az Európai Unió és Indonézia szerdára virradóra lezárta a sokáig tartó tárgyalásokat az átfogó gazdasági partnerségi megállapodásról (CEPA) és a befektetésvédelmi egyezményről (IPA). A politikai megállapodás alapjait von der Leyen még júliusban fektette le Prabowo Subianto indonéz elnökkel, de a tárgyalások részleteiért már az EU kereskedelmi biztosa, az amerikai vámtárgyalásokat is intéző Maroš Šefčovič volt a felelős.

A CEPA különösen a vámok eltörlésével hoz áttörést:

az egyezmény 98,5%-ban megszünteti az indonéz importvámokat, ami évente mintegy 600 millió euró megtakarítást jelent az európai exportőröknek.

Ez a lépés nemcsak az autóipar, a vegyipar és a gépgyártás számára kedvező, hanem az agrár-élelmiszeripar számára is, hiszen a tejtermékek, húsok, gyümölcsök és feldolgozott élelmiszerek jóval könnyebben jutnak majd be az indonéz piacra.

Az agrárszektorban az EU különösen nagy nyereségre számíthat. Jelenleg az unió éves szinten mintegy 1 milliárd euró értékben exportál élelmiszert Indonéziába, többet, mint amennyit onnan importál. A megállapodás további lendületet adhat ennek a növekedésnek, miközben megőrzi a védelmet az olyan érzékeny termékek esetében, mint a rizs, a cukor vagy a banán. Emellett a CEPA 221 európai és 72 indonéz földrajzi árujelzőt is védelem alá helyez, ami a prémium termékek – például borok, sajtok vagy olívaolaj – piaci értékét növeli.

A hamisított termékek megregulázása mellett az uniós tárgyalók arra is figyeltek, hogy az európai gazdáknak érzékenynek minősülő termékek, mint

például a rizs, cukor vagy a tojás, ne kapjanak bebocsátást az uniós piacokra, és csak kvótarendszerben érkezhet például a paradicsom, a gomba és a kukorica is.

Ez különösen fontos belpolitikai szempontból is, hiszen a Mercosur-országokkal kötött megállapodást is leginkább a gazdák szempontjából támadták, pedig az onnan beengedett hústermékek például alig több mint 1%-át teszik ki az európai fogyasztásnak.

Emellett a dél-amerikai országokhoz hasonlóan Indonézia is egy eléggé védett piac volt. Az autókra 50%, vegyi anyagokra akár 25%, gépekre és gyógyszeripari termékekre 15-15%-os vámok voltak jellemzők, amelyek most mind eltörlésre kerülnek.

Az egyezmény azonban nemcsak vámcsökkentésekről szól: az európai cégek teljes tulajdonjoggal nyújthatnak szolgáltatásokat Indonéziában, többek között a számítástechnika és a telekommunikáció területén. A befektetési egyezmény pedig különösen az elektromos járművek, elektronika és gyógyszeripar iránt érdeklődő európai vállalatoknak nyit új lehetőségeket, ezen felül pedig márkavédelmi lépések révén az uniós kis- és középvállalkozások is erős biztosítékot kapnak szellemi tulajdonuk megóvására.

Az indonéz gazdaság szerepe kulcsfontosságú az EU számára, mivel

a délkelet-ázsiai ország a világ egyik vezető nyersanyag-kitermelője, több kritikus ásvány – például a zöld- és digitális átálláshoz nélkülözhetetlen nikkel – forrása.

A megállapodás stabilabb és kiszámíthatóbb hozzáférést biztosít ezekhez, miközben a fenntarthatósági szempontokat is érvényesíti, beleértve a Párizsi Klímaegyezmény kötelező elemként való beemelését.

Az EU–Indonézia CEPA több mint 700 millió fogyasztót magába foglaló szabadkereskedelmi térséget hoz létre, amely egyaránt épít a gazdasági diverzifikációra és a klímasemleges jövő támogatására. Von der Leyen szerint az egyezmény új lehetőségeket teremt az európai gazdaság számára, hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez és az ipar modernizációjához.

Bár a megállapodás mindenképpen előnyös az EU-nak, 2024-ben az éves export kicsit elmaradt a 10 milliárd eurós értéktől, miközben a tagállamok teljes unión kívüli exportja 2566 milliárd euró volt. Méretétől függetlenül az indonéz megállapodás újabb példája annak, hogy

a Trump által folytatott kaotikus vámpolitika a kiszámítható elvárásokat támasztó EU udvarába hozza az eddig bizonytalan országokat.

Címlapkép forrása: EU