Szakértőként tetszelgő lobbisták miatt maradhatnak a szervrendszerben megragadó vegyületek

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) jelenleg az úgynevezett "örök vegyületek" (PFAS) betiltásán dolgozik, amelyeket ruházati cikkektől kezdve, a borokon és óvszereken át a főzőedényekig számos termékben megtalálhatóak, és amellett, hogy összefüggésbe hozhatók rákos megbetegedésekkel még termékenységi problémákat is okozhatnak.

Az ügynökség múlt hónapban azt javasolta, hogy egyes ilyen vegyületek használata „szigorú feltételek mellett” továbbra is engedélyezett legyen, ami fokozott figyelmet váltott ki azzal kapcsolatban, hogyan jutott ugyanarra az álláspontra, mint az "örök vegyszereket" használó ipari szereplők.

Az EU nyilvántartásai és az Aria klímavédelmi civil szervezet által megszerzett dokumentumok szerint az ECHA-nak a PFAS-ról szóló tanácsadással segítők között szerepelt a Ramboll, egy dán tanácsadó cég, amely a vizsgálatok alatt nagy vegyipari gyártók megbízásait is elvállalta – írja a Financial Times.

Az ügyben kutakodó aktivisták és szakértők szerint ez egyértelmű összeférhetetlenséget jelent a potenciálisan káros, a lebomlásnak rendkívül ellenálló anyagok tekintetében, amelyek a környezetben és az emberi szervezetben egyaránt fel tudnak halmozódni.

A Rambollt először 2020-ban bízta meg az ECHA a PFAS-ról szóló tanácsadással, majd

tavaly újabb, egy 1 millió eurós költségvetési küszöbbel bíró, akár hat évre szóló szerződést nyert el.

Eközben azonban 2022 és 2023 között a Ramboll szintén tanácsadói munkát végzett nagy vegyipari gyártók számára is, köztük az indiai Gujarat Fluorochemicals, valamint az amerikai Honeywell és 3M részére. Emellett tanácsadóként dolgozott a Plastics Europe számára is, amely a PFAS-szabályozás egyik legaktívabb ipari lobbicsoportja.

Az ECHA-nak júliusban írt levelükben a Transparency International és más aktivista csoportok azt állították, hogy ezek miatt az iparági kapcsolatok miatt

a Ramboll káros befolyást gyakorolhatott a PFAS-szabályozás tervezetére.

Egy konkrét példa erre az a 2020-as Ramboll-jelentés, amely azt javasolta, hogy a petrolkémiai vállalatoknak 10 éves átmeneti időszakot biztosítsanak a PFAS-ok helyettesítésére a tűzoltóhabokban. Ez konkrétan így került bele az áprilisban elfogadott végleges EU-jogszabályba.

A lap kérdéseire az ECHA elmondta, hogy nem csak a Ramboll véleményén alapult a döntése, a dán tanácsadó cég pedig arra hivatkozott, hogy ha összeférhetetlenséget észlelnek elvállalt munkáik között, akkor „etikai falakat” állítanak annak kizárásához.

Az EU szabályai szerint az uniós finanszírozású szerződésekre pályázókat el kell utasítani, ha szakmai összeférhetetlenség áll fenn, amely negatívan befolyásolhatja a szerződést, azonban kérdéses, hogy a potenciális veszélyforrások esetén érdemes-e akkor is azonnali tiltásokat eszközölni, ha még nincs megfelelő alternatívája az eddig használt vegyületnek.

Különösen kérdéses ez, amikor az EU a versenyképességének visszaállítása érdekében kénytelen lazítani és egyszerűsíteni a szabályait, és vegyipara sok esetben mentességhez juthat az Egyesült Államok által kivetett 15%-os adók alól.

Egy tűzoltásnál mindenesetre feltehetően nem a potenciálisan káros örök vegyületek szervezetben maradása okozza majd a legnagyobb károkat, így viszont a döntés teljes kivizsgálásáig nehéz megmondani, hogy történt-e valódi összeférhetetlenség, és ha igen, akkor az valóban káros gyakorlatok megtartását érte el, vagy csak azt, hogy a cégeknek idejük legyen megtalálni a megfelelő alternatívát az emberi szervezetbe ritkán jutó PFAS-okra.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images