Uniós források: szép csendben durva kormányzati tervek kerültek napvilágra

Szabó Dániel

2025. szeptember 26. 07:52

A kormány két rendeletmódosítási tervezetet tett közzé, amelyek átalakítanák az uniós támogatások kezelésének és ellenőrzésének rendszerét. A javaslatok között szerepel a pénzügyi visszaélések elleni hatékonyabb fellépés, a források felhasználásának szigorúbb és gyakrabban előzetes értesítés nélkül végzett ellenőrzése, az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása, valamint a jogosulatlan kifizetések visszakövetelésének és a fenntartási kötelezettségek betartatásának központosítása. Új elem a határokon átnyúló koordinációs pont létrehozása az Interreg-programokhoz, valamint a Nemzeti Fejlesztési Központ szerepének megerősítése az uniós projektek ellenőrzésében és követeléskezelésében.

A kormány két, uniós források felhasználását érintő rendeletmódosítás tervezetét tette közzé társadalmi egyeztetésre.

Az egyik az Interreg határon átnyúló együttműködési programok végrehajtásáról szóló szabályokat változtatná meg, többek között egy új, úgynevezett határokon átnyúló koordinációs pont létrehozásával. Az Interreg-programokat nem érintik a jogállamisági tárgyú viták az Európai Bizottsággal és Tanáccsal, így azok eddig is teljes összegben érkeztek Magyarországra.

A másik tervezet a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításához kapcsolódik, és számos uniós támogatási program ellenőrzési és végrehajtási szabályát módosítaná.

A változtatások célja a kormány indoklása szerint az uniós pénzek hatékonyabb felhasználása, valójában azonban az intézményi struktúra és ellenőrzési jogosítványok újrarendezése állhat a középpontban, a befagyasztott források feloldásához.

Az Interreg-rendelet módosítása bevezetné a BRIDGEforEU uniós rendelet szerinti határokon átnyúló koordinációs pontot, amely Magyarország valamennyi uniós tagállammal közös határszakaszán működne. Ezt a feladatot a határ menti operatív programokért felelős miniszter irányítása alá rendelnék. A koordinációs pont feladatai közé tartozna a határ menti ügyekben az érintett szervezetek és az uniós intézmények közötti kapcsolattartás, az átláthatóság biztosítása, valamint a szomszédos országok megfelelő szerveivel való együttműködés. Új elem, hogy a koordinációs pont feladatait pontosan rögzítik, köztük az Európai Bizottság felé történő rendszeres adatközlést is.

A módosítás érintené a monitoring bizottságokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is: a nemzeti hatóság és az információs pont delegált tagjai számára kötelezővé válna egy részletes érdekeltségi nyilatkozat megtétele, amely az uniós költségvetési rendelet alapján tartalmazná az összes releváns adatot.

Ez a lépés az uniós korrupcióellenes irányelvekhez igazodik, amely a jogállamisági eljárásnak és a helyreállítási pénzek lehívásának is kiemelt eleme.

Emellett a hitelesítési tevékenységet végző szervezetek számára egyértelművé tennék, hogy bármikor, akár előzetes értesítés nélkül is tarthatnak helyszíni ellenőrzést, ami szigorítást jelent a jelenlegi szabályokhoz képest.

A mostani rendelet kiegészíti a 241/2023-as jogszabályt azzal is, hogy pontosítja, mely esetekben kell visszafizetni a hazai költségvetésből finanszírozott támogatásokat, például amikor uniós előírás alapján merül fel visszafizetési kötelezettség.

A másik rendeletmódosítási csomag a Nemzeti Fejlesztési Központ megalakulásához kapcsolódik, amely a fejlesztéspolitikai rendszer új központi intézménye. Ennek megfelelően több korábbi jogszabályt is hozzáigazítanak a már meglévő struktúrához. A 2014–2020-as uniós ciklus lezárásához kapcsolódó 272/2014-es rendeletben és a jelenlegi, 2021–2027-es ciklusra vonatkozó 256/2021-es rendeletben is megjelenik a „fenntartás” és a „követeléskezelés” mint új feladatkör az ellenőrzési tevékenység mellett.

Ez azt jelenti, hogy az uniós támogatások utólagos követése, fenntartási kötelezettségeinek ellenőrzése és a jogosulatlan kifizetések visszakövetelése erőteljesebben központosított lesz.

A 256/2021-es rendeletben pontosítják, hogy bizonyos programok – köztük a Pest vármegyét érintő projektek – esetében az irányító hatóság az NFK bevonásával végzi majd a helyszíni ellenőrzéseket és követeléskezelést. Emellett változik a beszerzési szabályozás is: a korábbi „keretmegállapodás” kifejezést „dinamikus beszerzési rendszer” váltja fel, ami rugalmasabb közbeszerzési megoldásokat tesz lehetővé.

A jogszabály technikai pontosításokat is tartalmaz. Például az elektronikus aláírás követelményeit enyhítik bizonyos dokumentumoknál, és a hitelesítés fogalmát pontosabban meghatározzák. Több pontot hatályon kívül helyeznek a 373/2022-es rendeletből, amely a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtását szabályozza, jelezve, hogy egyes régi szabályok feleslegessé váltak az új intézményi rendszerben.

Összehasonlítva a korábbi rendeletekkel, a változtatások fő iránya egyértelműen a feladatok és felelősségek központosítása. Míg a korábbi rendszerben a helyszíni ellenőrzések és a fenntartási kötelezettségek követése több szereplő között oszlott meg, az új szabályok az NFK-t teszik meg központi szereplőnek, amely átfogó felügyeleti és követeléskezelési jogköröket kap.

A javaslatok még csak most kerültek ki társadalmi egyeztetésre, így még módosulhatnak, de a fő irányvonalak már most kirajzolódnak: szigorúbb ellenőrzés, központosított felelősség és pontosabban rögzített jogkörök az uniós pénzek kezelésében, ami kapcsolódhat a jogállamisági eljárásokhoz is.