Levélben kérik a Bizottság közbelépését a magyar arcfelismerő rendelet miatt

Az Európai Bizottság figyelmét kérik civil szervezetek a magyarországi Pécsen október 4-ére tervezett Pride-felvonulás betiltása miatt. A kezdeményezés címzettje Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért, jogérvényesülésért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztosa, aki idén év elején vette át a terület irányítását.

A levélben aláíróként szereplő jogvédő szervezetek – köztük a Civil Liberties Union for Europe, az European Center for Not-for-Profit Law, az European Digital Rights és a Magyar Helsinki Bizottság – arra figyelmeztetnek, hogy a Pécs Pride betiltása nemcsak a gyülekezési és szólásszabadságot sérti, hanem több uniós jogszabályba is ütközhet. A rendőrségi tiltást a Kúria is helyben hagyta, így a rendezvényen való részvétel jogsértésnek minősülne.

A civil szervezetek kiemelik, hogy az idei évben módosított magyar törvények különösen szigorúan szabályozzák a Pride-rendezvényeket: a tiltott eseményeken való részvétel pénzbírsággal sújtható, és a hatóságok valós idejű arcfelismerő technológiát is alkalmazhatnak a résztvevők azonosítására. Ez utóbbi, a szervezetek szerint, ellentétes az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletével, amely

kifejezetten tiltja az ilyen típusú biometrikus megfigyelést.

Bár a technológiát már a budapesti Pride alatt is használhatták, az valójában Karácsony Gergely önkormányzata alatt valósult meg, és mivel így hivatalosan nem a gyülekezési törvény alá tartozott az esemény, jogilag könnyen vitathatóvá vált, hogy kiszabhatnak-e büntetéseket. Az ügyben ez idáig csak a budapesti főpolgármester gyanúsítotti meghallgatására került sor.

A levél írói szerint a tiltásnak szimbolikus dimenziója is van: a hatóságok a rózsaszín háromszög használatát is megtiltották, amely a második világháború idején üldözött meleg áldozatok emlékét idézi. Az aláírók szerint ez a döntés a történelmi emlékezet megsértését is jelenti, és sérti az emberi méltóságot, amelyet az uniós alapjogi charta is véd.

A jogvédők arra is emlékeztetik a Bizottságot, hogy az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka már megállapította: a magyar gyermekvédelmi törvény uniós jogba ütközik. A civil szervezetek attól tartanak, hogy a Pécs Pride esete precedenssé válhat, és más tagállamokat is hasonló intézkedésekre bátoríthat. Ezért sürgetik az Európai Bizottságot, hogy

indítson gyorsított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, és szükség esetén kérjen ideiglenes intézkedést az Európai Bíróságtól.

Az ügy különös jelentőséget kap az uniós forrásokról folyó tárgyalások közepette: miközben Magyarország az uniós pénzek felszabadításáért lobbizik, civil szervezetek szerint újabb jogállamisági problémák merülnek fel. A Bizottság reakciója a következő hetekben ezért nemcsak a magyarországi Pride-rendezvény jövője szempontjából lehet meghatározó, hanem szélesebb körben is jelzi majd, mennyire szigorúan veszi az EU az alapjogok védelmét.

Hosszabb távon is fontos lehet az ügy, hiszen Ursula von der Leyen bizottsági elnök a 2028-2034-es időszakra tervezett költségvetés bejelentésekor azt állította, hogy

a következő ciklus forrásai még szorosabban és egyértelműbben lesznek hozzákötve a jogállamisági feltételekhez.

Címlapkép forrása: EU