Uniós biztos: a kisebbségi jogok biztosítása alapvető előfeltétele Ukrajna csatlakozásának

Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának egyik sarkalatos pontja a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. Az Európai Bizottság 2022-ben hét ajánlást fogalmazott meg Kijev számára, amelyek teljesítése feltétele a tárgyalások előrehaladásának. Ebből az egyik legérzékenyebb kérdés a kisebbségi közösségek – köztük a kárpátaljai magyarok – nyelvhasználati és oktatási jogainak biztosítása.

Ebben a helyzetben látogatott el Kárpátaljára Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa, aki több kisebbségi iskolát is felkeresett, majd Ungváron mondott beszédet. A politikus hangsúlyozta:

az EU számára a kisebbségi jogok védelme alapelv, amelyet minden tagállamnak és a csatlakozni kívánó országoknak is tiszteletben kell tartaniuk.

Kos saját hazáját, Szlovéniát hozta példaként, ahol a magyar és olasz kisebbségek különleges státuszt élveznek, illetve kiemelte: az európai tapasztalatok bizonyítják, hogy a kisebbségek megbecsülése erősíti a közösségeket.

Ukrajna eredetileg már a függetlensége elnyerése után törvényben ismerte el a nemzeti kisebbségeket, ám a 2014-es orosz behatolásra válaszul adott 2017-es oktatási és nyelvi reformok körüli viták Kos meglátásában világossá tették, hogy további kiigazításokra van szükség.

A 2023 decemberében elfogadott új kisebbségi törvényt a biztos pozitív előrelépésnek nevezte, de hangsúlyozta: a valódi mérce a végrehajtás lesz. A kisebbségekkel folytatott valódi konzultáció, valamint a megfelelő intézményi háttér kiépítése nélkül a reformok nem hozhatnak kézzelfogható változást.

Kos szerint az ukrán kormány már elkötelezte magát amellett, hogy még idén rendezi a kisebbségi nyelvek oktatási és közéleti használatának jogi kereteit, valamint javítja a politikai képviselet lehetőségeit. Hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések elengedhetetlenek az uniós csatlakozási tárgyalások úgynevezett „alapvető” fejezetének lezárásához.

Az Európai Bizottság pedig garantálja és szigorúan ellenőrzi majd a vállalások teljesítését.

A biztos szerint az EU-tagság különösen a határ menti régiók, köztük Kárpátalja számára jelenthet valódi kitörési lehetőséget. Az unióba való belépés nemcsak a gazdasági fejlődést és a határok megnyílását hozza el, hanem biztosítja a magyar, a szlovák és más nemzetiségi közösségek jogainak hosszú távú védelmét is.

Az unió valóban foglalkozik a nemzetiségek ügyeivel, így például korábban a magyar kormány is többször támaszkodott EU-s szervekre ilyen ügyekben. Bár a jogi része is fontos a csatlakozásnak, valójában ebben a kérdésben a gazdasági és biztonsági megfontolások dönthetnek.

Ugyan António Costa, az Európai Tanács elnöke megkerülve a magyar vétót engedné folytatni a csatlakozáson való munkát, a valódi tagállammá válást várhatóan más országok sem támogatnák, ameddig ezek a védelmi kockázatok és például a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos aggályok nincsenek kezelve.

Címlapkép forrása: EU