Ursula von der Leyen orosz pénzből tenné naggyá Európa hadiiparát

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és a NATO főtitkára, Mark Rutte közös sajtótájékoztatót tartottak az európai védelmi helyzetre és az orosz–ukrán háborúra fókuszáló biztonsági ülésük előtt.

Bár a hírek régóta az oroszok lassan őrlő, de megállíthatatlan előrenyomulásáról szólnak, von der Leyen azzal nyitotta felszólalását, hogy elmondta: az oroszoknak az elmúlt 1000 nap alatt (tehát nagyjából 2022 novemberéhez képest)

mindössze 1% területet sikerült megszereznie Ukrajnából.

Emellett hangsúlyozta a gazdasági nyomást is, ami Oroszországra nehezedik, kiemelve a 18%-os kamatszintet, a 10% fölötti inflációt, és a GDP-növekedést, amely a tavalyi 4,3%-ról 0,9%-ra eshet vissza idén. Szerinte mindez a szankciók működését bizonyítja, de további intézkedésekre is szükség lesz, mint például az orosz LNG teljes importtilalmára.

A biztonsági kérdések kapcsán von der Leyen három kulcstémát nevezett meg:

• a katonai képességek interoperabilitását,

• a közös beszerzések felgyorsítását,

• valamint az európai védelmi ipar megerősítését.

Ezek elősegítésére az egyik első nagy lépés a drónfal kiépítése lesz, hiszen ahogy azt később Rutte is megerősítette, az nem fenntartható, hogy több millió euró értékben vessenek be rakétákat mindig, akárhányszor az oroszok párezer dolláros drónokkal sértik meg a NATO légterét.

Egyelőre abban egyeztek meg Ukrajnával, hogy 2 milliárd eurót fordít az EU az ukrán dróngyártási kapacitások támogatására, amely a tagállamoknak is kedvező lehet, utalva itt feltehetően arra, hogy ez lehet a tagállamok első nagyszabású közös beszerzése, hiszen egy új képességnél könnyebb lehet alapból egységesített rendszert kiépíteni.

Ezen felül elmondta azt is, hogy tovább haladnak a jóvátételi kölcsön tervével, amelyben a jelenlegi tervek szerint úgy fog kinézni, hogy elemenként, kölcsönönként veheti fel Ukrajna a lefoglalt orosz vagyoneszközöknek megfelelő összeget, és azt majd csak akkor kell visszafizetnie, miután Oroszország a háború befejezésével fizet az általa lerombolt ország újjáépítéséért.

A javaslat szerint a kölcsön minden fokozata feltételekhez kötve kerülne folyósításra, és részben az európai hadiipar megerősítését szolgálná. Az orosz vagyon felhasználása régóta kérdéses volt jogilag, de von der Leyen hangsúlyozta: nincs szó az eszközök elkobzásáról, viszont

mindenképpen felelősségre kell vonni az elkövetőt.

A NATO főtitkára teljes támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és elmondta, hogy a múlt héten már megtartották az első egyeztetést a keleti szárny országainak részvételével. Szerinte a drónfal időben érkezik, és kulcsfontosságú lesz Európa légtereinek védelmében, függetlenül attól, hogy az orosz drónok szándékosan vagy gondatlanságból sértik-e meg a határokat.

Rutte zárásként kiemelte, hogy a NATO és az EU soha nem működött ilyen szorosan együtt, mint jelenleg. A közös fellépés szerinte nemcsak Ukrajna védelmét, hanem az egész kontinens biztonságát szolgálja, és az együttműködés mind ipari, mind katonai területen kulcsfontosságú marad a következő években.

A mai egyeztetés után az érdekeltek szerdán Koppenhágában folytatják a megbeszéléseket, és ezután két héttel érkezhet az EU már korábban bejelentett Readiness 2030 tervének teljes verziója, amely egy Magyarország által is megpályázott 150 milliárd eurós közös védelmi hitellel (SAFE), a magántőke bevonásával, és a tagállami eladósodás 1,5%-os elengedésével igyekszik ösztönözni a védelmi kiadásokat.

Ahhoz azonban, hogy mindez hatékonyan kerüljön elköltésre, nagy szükség lesz arra, hogy a tagállamok valóban együttműködjenek a stratégiai célok elérésében, hiszen az Európai Parlament friss jelentése szerint akár

évi 50 milliárd euró felesleges többletköltést jelenthet, ha továbbra sem hangolják össze a biztonsági beruházásaikat.

Címlapkép forrása: EU