A katonai kutatások előtt is megnyitnák az eddig civil fejlesztésekre szánt EU-s forrásokat

Az EU 175 milliárdos Horizon programjának már most nyitnia kéne az egyszerre civil és katonai szempontból is használható, kettős felhasználású eszközök fejlesztése felé – mondta el Christina Egelund, Dánia kutatási minisztere az Euractivnak adott interjújában.

A jelenlegi helyzetben sajnos már nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ragaszkodjunk a kutatási program kizárólag civil felhasználásához.

– fogalmazott a miniszter.

Egelund egy brüsszeli miniszteri találkozót elnökölt, ahol a résztvevők nagy többsége támogatta a Horizon Europe megnyitását a kettős felhasználású kutatások finanszírozására. A tisztán védelmi célú projektek finanszírozását azonban több ország továbbra is ellenzi, különösen Németország és Ausztria.

A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret tervezetében már felmerült, hogy a Horizon pályázatait ki kéne terjeszteni a kettős felhasználású technológiákra, miközben a kifejezetten katonai célú fejlesztéseket alapvetően az összesen mintegy 410 milliárdos versenyképességi alap, nagyjából 130 milliárd eurós védelmi és űrkutatásra elkülönített részéből finanszíroznák.

Ez az összeg nagyjából ötszöröse a korábbi Európai Védelmi Alapnak, így már ez is jelentős előrelépést eredményezhet. Ugyanakkor évekre lebontva ez is csak töredéke annak a 800 milliárd eurós összegnek, amelyet az EU 2030-ig akar beleölni az újrafegyverkezésbe.

A Readiness 2030 program azonban csak akkor lehet igazán hatékony, ha a tagállamok valóban elindulnak a közös beszerzések és az interoperabilitás irányába, és pont ezekhez

kiváló támpontot jelenthetnének az uniós finanszírozásból megvalósuló kutatások.

Ennek mentén felmerül az a kérdés is, hogy az alapvetően nyitottságra törekvő EU védelmi fejlesztésekre vonatkozó pályázataihoz milyen mértékben férhessenek hozzá az unió szoros kötelékén kívüli szereplők.

Egelund ez ügyben a teljes függetlenedés mielőbbi elérését hangsúlyozta, különösen olyan stratégiailag fontos területeken, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, az űrkutatás és a biotechnológia.

Bár a következő MFF-fel és annak reformjával kapcsolatban még hosszú viták várhatóak, annak papíron az egyik leghangsúlyosabb eleme az átláthatóság. Egelund szerint ezért érdemes lenne a Horizonon belül is előre kijelölni, hogy mely összeget lehet kizárólag kettős felhasználású, illetve kizárólag civil kutatásokra fordítani.

Azon az állásponton mindenesetre Egelund és a többi miniszter is osztozott, hogy a katonai felhasználású fejlesztéseknek sokkal szigorúbb együttműködési kritériumoknak kell megfelelniük az adatok szenzitív jellege miatt, ami különösen megnehezítheti a sokszor amerikai technológiából kiinduló EU-s kezdeményezések jövőjét.

Címlapkép forrása: EU