Az USA-t és Japánt is az orosz persely feltörésére biztatja az uniós trió

Egységes fellépést sürgettek az EU-s trió pénzügyminiszterei a G7 szerdai virtuális találkozóján abban, hogy mindenki találjon módot a szankciókkal befagyasztott orosz vagyonelemek egyidejű felhasználására - írja a Politico.

A hét elején Ursula von der Leyen bizottsági elnök által bejelentett terv szerint, a befagyasztott pénzeket feltételekhez kötve, fokozatosan folyósítanák Ukrajnának egy "jóvátételi hitel" formájában, amelyet csak

akkor kell majd visszafizetnie, ha a háború majdani lezárása után, az oroszokkal sikerül megfizettetni a lerombolt ország újjáépítését.

Az elképzeléssel szemben praktikus és jogszabályi aggályok is felmerültek, hiszen eddig például Franciaország is azon az állásponton volt, hogy nem feltétlen bölcs felhasználni a forrásokat, amik esetleg még a béketárgyalásoknál is hasznosak lehetnek, de úgy látszik, mostanra az EU fősodra őket is meggyőzte arról, hogy ez a legélhetőbb módja Ukrajna további támogatásának.

Ettől függetlenül nem teljesen az összhang, és az Európai Központi Bank álláspontja szerint ha az uniós tagállamok önmagukban, "önkényesen" hozzák meg a döntést, az destabilizálhatná az eurót is, de az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint, ha elég tagállam vállal kezességet a kölcsönért, akkor nincs erre komoly veszély.

Ezt árnyalja a G7-en belül megfogalmazott kérés, és az is, hogy az ülés végére nem született elköteleződés, csupán egy említés arról, hogy az orosz vagyonok felhasználása csupán "egyike az opciók széles választékának" amelyeket Ukrajna finanszírozási szükségleteinek fedezésére használhatnak.

A források messze túlnyomó részét egyébként egy belgiumi pénzügyi intézet, a Euroclear zárolta, ebből most 140 milliárd eurót terveznének elutalni Ukrajnának. Szintén jelentős összeg van Japán birtokában, mintegy 50 milliárd, míg

az USA-nál az összes zárolt vagyoneszközök mindössze nagyjából 2,5 százaléka van, így ők 7 milliárdot tudnának folyósítani.

A Fehér Ház egyébként régóta biztatja az EU-t, hogy használják fel az orosz tartalékokat, de abban még nem foglaltak állást, hogy ők mit tennének a náluk befagyasztott összeggel. Szintén nem nyilatkozott még a konkrét tervről az Egyesült Királyság, ahol megközelítőleg 30 milliárd eurónyi orosz vagyoneszköz található.

Brüsszel velük szemben azonban azt is elvállalta, hogy még egy 2023-ban elfogadott, G7 országok által folyósított 45 milliárd eurós kölcsönt is visszafizet a lefoglalt vagyonokból.

Címlapkép forrása: EU