Belháborúzik a német kormány, megakasztják Brüsszel nagy terveit

A Handelsblatt birtokába került kancelláriai dokumentum szerint a Merz-kormány súlyos belső megosztottság miatt nem tud egységesen fellépni Brüsszelben. A papír tizenegy uniós jogszabálycsomagot sorol fel, amelyekben a német kormányon belül nincs konszenzus. Ez különösen kényes helyzet, mert Friedrich Merz kancellár korábban azt ígérte, hogy

Németország hangja ismét meghatározó lesz az EU-ban, és véget vetnek a hírhedt German Vote gyakorlatának, amikor Berlin tartózkodással gyakorlatilag nem képvisel álláspontot.

A lista szerint a legsürgetőbb ügyek közé tartozik a vállalatokat érintő ellátási lánc irányelv (CSDDD), amely a partnerek környezeti és szociális normáknak való megfelelését írná elő. Merz korábban a teljes visszavonását ígérte, de a koalíció végül csak a bürokrácia mérséklésében állapodott meg. Közben az is vitát szít, hogy a szabályozás a legalább ezer főt foglalkoztató cégekre vonatkozzon-e, vagy csak az ötezer fősnél nagyobbakra. Bár augusztus végén kompromisszum született Reiche gazdasági miniszter (CDU) és Schneider környezetvédelmi miniszter (SPD) között, a dokumentum szerint továbbra sincs közös álláspont.

Hasonló megosztottság tapasztalható a gyakornokok munkakörülményeit javító irányelvnél. A munkaügyi miniszter, Bärbel Bas (SPD) tartózkodást javasol, míg a kancellária elutasítást követel.

Ez már a nyáron is feszültséget keltett, hiszen Németország nem támogatta a tanácsi döntést, most pedig a háromoldalú egyeztetéseken is bizonytalan a berlini pozíció.

A migrációs visszatérítési rendelet esetében a CSU vezette belügyminisztérium olyan szabályozást akar, amely lehetővé tenné a védelmet kapott személyek visszaküldését más tagállamokból, de ezt az SPD-s igazságügyi tárca és még a CDU vezette külügyminisztérium is ellenzi. Így Berlin a fontos migrációs csomag egy kulcskérdésében blokkolt.

Az egyik legélesebb vita az EU 2040-re kitűzött klímacéljáról zajlik, amely 90 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő. Az SPD támogatja, a CDU/CSU viszont élesen ellenzi. Merz kancellár próbálta a döntést az Európai Tanács elé terelni, ahol egyetlen tagállam vétója is elég lehetne a meghiúsításhoz, de a környezetvédelmi tanács végül napirenden tartotta az ügyet.

Szeptemberben még egy „gyóntató találkozó” sem hozott áttörést, így továbbra sem világos, hogyan fog szavazni Németország.

Genetikai kutatások terén négy tárca is élesen szemben áll egymással. A környezetvédelmi és a fejlesztési minisztérium szerint a tervezett szabályozás nem védi megfelelően az ökológiai gazdálkodást, míg a kutatási és gazdasági tárca a technológiai innováció előmozdítása mellett érvel. A dokumentum szerint itt a megegyezés „nem valószínű”.

Közepes prioritású ügyek között szerepel a védelmi ipari termelés és beruházások gyorsítása, ahol az SPD-s védelmi tárca és a gazdasági minisztérium támogatja a rövidebb engedélyezési határidőket, de a környezetvédelmi tárca ellenáll.

A nitrát-szabályozás ügyében szeptemberre kompromisszum született, míg a vegyipar terheit enyhítő csomagban a gazdasági és környezetvédelmi minisztérium vitázik.

A gyermekpornográfia elleni fellépést célzó uniós rendeletet a német igazságügyi tárca utasítja el adatvédelmi aggályok miatt, míg az erdőirtás elleni szabályozásban a „nulla kockázatú országok” listájáról vitázik a kormány. A stratégiai készletezési tervnél az is gondot okozott, hogy a belügyminisztérium vonakodik vezető szerepet vállalni, noha tartalmilag leginkább érintett lenne.

A dokumentum középső szeptemberi állapotot rögzít, így azóta egyes ügyekben lehetett előrelépés. A nitrátügy például rendeződött, de szakértők szerint könnyen újabb konfliktusok is előkerülhetnek. A kancellária hivatalosan úgy érvel, hogy az „EU monitoring” rendszer épp azt szolgálja, hogy a vitákat korábban felismerjék és kezeljék.

A Handelsblatt arról ír, hogy a berlini helyzetet nehezíti, hogy a gazdasági szereplők azonban egyre türelmetlenebbek. Helena Melnikov, a DIHK ügyvezetője arra figyelmeztetett, hogy a német cégeknek világos és egységes álláspontra van szükségük Brüsszelben. A politikai színtéren Franziska Brantner (Zöldek) szerint a kormány így bizalmat veszteget el az EU-ban, míg Tilman Kuban (CDU/CSU) úgy véli, a versenyképesség és a védelmi képesség érdekében bizonyos tárcáknak engedniük kell.

Az SPD gazdaságpolitikai szóvivője, Sebastian Roloff szerint önmagában nem szokatlan a viták megléte, de gyors egyezség kell a német gazdaság tervezhetősége érdekében. Összességében a belső viták azt mutatják: Merz kancellár ígérete, hogy Németország hangja újra erőteljesen hallatszódik Brüsszelben, egyelőre nem teljesült.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images