Negyed mázsányi kenőpénzt foglaltak le az EU eddigi legnagyobb, Magyarországig érő csempészbotrányában

Sasvári Marcell

2025. október 02. 18:00

Több mint 250 milliárd euró értékben próbáltak termékeket vámfizetés nélkül becsempészni az európai közös piacra, de a hatóságok még időben lekapcsolták a kínai bűnszervezettel együttműködő európai szereplőket, akiktől több mint egy milliárd forintnyi készpénzt is lefoglaltak az Európai Ügyészség közbenjárásával. A példátlan mennyiségű áru behozatalát több érintett tagállam köztisztviselői is segíthették, akiknek az ügyében még jelenleg is folyik a nyomozás, de az eseten már most látszik, hogy mennyire fontos a Kínából érkező szállítmányok tüzetes átvizsgálása.

Több millió eurót foglaltak le a görög hatóságok egy vámügynök irodájában, miután az Európai Ügyészség (EPPO) vezetésével kiderült, hogy Kínához köthető szervezett bűnözői körök hatalmas mértékű áfacsalással és vámelkerüléssel próbálnak bejutni az uniós piacra. Az ügy egy másik, francia-holland száláról már korábban is beszámoltunk, de az EU főügyésze,

Laura codruța Kövesi szerint az ügy az eddigi legnagyobb ilyen jellegű csalás az EU történelmében.

A nyomozás során júniusban razziáztak a többségében kínai tulajdonú pireuszi kikötőben, ahol 2,7 millió euró kenőpénzt találtak a szóban forgó görög vámügynök irodájában, további 300 ezer eurót pedig az otthonában. Ez 100-eurós bankjegyekben számolva, önmagában több mint 25 kilót nyomna egy mérlegen - írja a Financial Times.

Görögország területén ezen felül még további 1,78 millió eurót foglaltak le készpénzben, valamint 5,4 millió eurót zároltak a feltételezett elkövetők bankszámláin. Európa-szerte még további 1 millió eurót, autókat és egyéb vagyonelemeket is lefoglaltak, emellett összesen

2435 darab konténert koboztak el átvizsgálásra, amelyekben Kövesi szerint mintegy 250 millió euró értékű árut akartak becsempészni az EU-ba.

Az ügyészség eddig két vámtisztet és négy ügynököt vádolt meg, akik közreműködhettek abban, hogy Kínából ruhadarabokat és főként elektromos kerékpárokat csempésszenek az EU-ba a vonatkozó dömpingvámok elkerülése mellett. Ezeket az EU olyan olcsó importtermékekre veti ki, amelyekből ha egyszerre sokat hoznának be, az az európai gyártók helyzetét is ellehetetlenítené.

Ezt az e-biciklik esetében úgy tehették meg, hogy azt komponensenként akarták elvámolni, remélve, hogy a hatóságoknak nem tűnik fel, hogy azok már eladásra kész állapotban hoznák be az EU-ba.

Ezen felül konténerenként átlagosan csak a valóban bennük megtalálható árú 10-15%-át akarták elszámolni, és azt is jelentősen nyomott áron, nemes egyszerűséggel csak átírva a vámbizonylaton azok valós értékét. Mindennel együtt az EPPO legfrissebb becslései szerint

a 13 uniós tagállamot, köztük Magyarországot is átölelő csalásban, az EU költségvetése legalább 870 millió euró bevételtől esett el.

Az egyelőre nem nyilvános, hogy magyar szereplők milyen mértékben lehetnek érintettek, de a botrányban bolgár, cseh, dán, francia, német, görög, olasz, lengyel, szlovák, szlovén, portugál és spanyol személyek is részt vettek.

Kövesi szerint egy ekkora volumenű művelet korrupció nélkül nem lenne lehetséges. Minden jel arra utal, hogy köztisztviselők is segítették az összeesküvést.

Az eset azonban nemcsak pénzügyi, hanem geopolitikai jelentőségű is: az EU és Kína gazdasági kapcsolatai az elmúlt években egyre feszültebbé váltak, különösen a dömpingáras termékek és a stratégiai ágazatokban (pl. elektromos járművek, vegyipar) zajló verseny miatt.

Az unió már több védőintézkedést is hozott a kínai importtal szemben, ám az ügyészség által feltárt csalási hálózat rávilágít arra, hogy a vám- és áfaszabályok kijátszása súlyosan aláássa az európai ipar versenyképességét. Ezzel szemben Kína saját gyártói támogatásával teszi lehetetlenné az uniós exportőröknek, hogy részesedést szerezzenek maguknak a helyi piacokból.

A görög hatóságok szerint az ügy csak a „jéghegy csúcsa”. A pireuszi kikötőbe

évente 5,1 millió konténer érkezik, ám a szűkös ellenőrzési kapacitás és a hiányos szkennerrendszer miatt sok szállítmány átfuthat a szűrőkön.

Az érintett kikötőben egyébként még 2008-as görög adósságválság alatt szerzett többségi tulajdont a kínai állami háttérrel rendelkező Cosco. Ugyan a cég már jelezte, hogy az ügyben együttműködik a hatóságokkal, önmagában az, hogy egy ekkora méretű vámcsalás folyhatott a kikötőjükben, feltételezhetővé teszi a közvetlen érintettségüket is, ami ki tudja mennyi kínai áru esetében adhatna okot vizsgálatra 17 év alatt.

Az EPPO szerint az ilyen csalások évente 50 milliárd euró kárt okozhatnak,

ami jelenlegi áron nagyjából az éves EU költségvetés negyedének felel meg, emiatt is elengedhetetlen lenne további forrásokat biztosítani a külföldről beérkező termékek ellenőrzésére, amelyre a még folyamatban lévő "Temu-szabályozás" is alkalmat biztosíthat az uniós döntéshozóknak.