Brüsszel változtat a pénzügyi szigoron, teljes fordulatra készülhet Magyarország is

Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatta gazdasági és pénzügyi „egyszerűsítési csomagját”, amelynek részeként jelentősen csökkentené azokat a pénzügyi szankciókat, amelyekkel a túlzott államadósságot vagy költségvetési hiányt felhalmozó tagállamokat fenyegeti – számolt be az EUObserver.

A jelenlegi szabályok szerint a bírság mértéke elérheti a GDP 0,2 százalékát, ami a nagyobb gazdaságok esetében több milliárd eurót jelentene.

Az új javaslat ezt a maximumot 0,05 százalékra mérsékelné, vagyis a negyedére csökkentené a lehetséges szankciókat.

A szigorú büntetési rendszert eredetileg a 2012–2013-as jogszabálycsomag vezette be, a dél-európai adósságválság nyomán, amikor öt uniós ország – Spanyolország, Írország, Ciprus, Görögország és Portugália – kényszerült mentőcsomag igénybevételére. A cél az volt, hogy az EU hitelesen jelezze: keményen fellép a fegyelmezetlen költségvetési politikával szemben.

A gyakorlatban azonban soha nem került sor tényleges bírság kiszabására, még akkor sem, amikor Franciaország François Hollande elnöksége alatt többször megszegte a hiánykorlátot.

Az Európai Bizottság mostani indoklása szerint a szankciók „kényes kérdésnek” számítanak, és a visszafogottabb rendszer a korábbi tapasztalatokból fakad.

A csomag egy másik fontos eleme, hogy csökkentené a tagállamokra háruló adminisztratív terheket. A Bizottság szerint számos eddigi jelentéstételi kötelezettség „nem szolgált valódi célt”, így a reformok inkább technikai jellegű tisztogatásnak tekinthetők, mintsem a fiskális szabályok érdemi módosításának. A brüsszeli érvelés szerint a cél a hatékonyság növelése és a költségcsökkentés, nem pedig a pénzügyi fegyelem lazítása.

Az uniós költségvetési szabályokat a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai miatt 2020 és 2023 között felfüggesztették, majd 2024 áprilisában enyhén módosítva újra hatályba léptek. Ezek szerint az államadósságot a GDP 60 százaléka fölött lévő országoknak évente legalább egy százalékponttal kell csökkenteniük, míg azoknak a tagállamoknak, amelyek három százalék feletti költségvetési hiánnyal küzdenek, évi fél százalékponttal kell mérsékelniük deficitjüket.

A túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen is megindította, jelenleg pedig függőben tartja az Európai Bizottság 2025-ben, mert a költségvetési hiány rendre magasabb volt a 3 százalékos limitnél az elmúlt években, sőt idén is 4-4,5 között lehet majd.

Az EUObserver arról is, hogy a jogalkotók elutasították azokat a javaslatokat, amelyek szerint a zöld beruházásokat és a kamatfizetéseket ki lehetne venni a hiányszámításból. Ezzel megerősítették, hogy az új rendszer is a költségvetési fegyelem elvén alapul, miközben a Bizottság a szabályozás „emberibb” és rugalmasabb végrehajtását ígéri. A mostani reform így inkább a végrehajtás technikai finomhangolását jelenti, nem pedig a fiskális szigor enyhítését – ugyanakkor politikai üzenetként is értelmezhető, miszerint Brüsszel a válság utáni időszakban pragmatikusabb, nem pedig büntető jellegű gazdasági kormányzást kíván folytatni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images