Saját pártja vághatja el Ursula von der Leyen eddigi legnagyobb húzását

Egyre komolyabb viszály alakul az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen és pártcsaládja, az EPP képviselői között, akik meglehetősen nehezményezik, hogy a hétéves költségvetés mezőgazdasági és felzárkóztatási forrásait 27 külön nemzeti partnerségi borítékba csomagolná.

Az unió kohéziós és agrárpolitikája eddig tipikusan a teljes költségvetés kétharmadát tette ki, azonban az új MFF-ben ezek a borítékok inkább a feléhez közelítenek, és az, hogy az így elérhető források mire fordíthatók, a nemzeti kormányoknak a Bizottsággal kellene letárgyalniuk.

Ezek a tárgyalások elviekben garantálnák, hogy az uniós forrásokat versenyképes beruházásokba költik a kormányok, csakhogy a gazdák bevételeinek kipótlása a tulajdonolt föld alapján nem feltétlenül ösztönzi a nagyobb produktivitáshoz szükséges modernizálásokat.

Bár ez nincs kimondva az új tervezetben, többször felmerült már a probléma, és a gazdák támogatását nagy becsben tartó EPP úgy látja, a partnerségi borítékok csak egy jól megtervezett eszköz arra, hogy ezeket a döntéseket a Parlament háta mögött, a Bizottságnak és a kormányoknak kelljen közösen meghozni.

A néppárti elégedetlenség ezzel kapcsolatban olyan mértékű, hogy a képviselőcsoport a "nukleáris opciót" is fontolgatja, miszerint szavazással utasítanák el a tárgyalásokat, és felszólítanák a Bizottságot javaslata visszavonására.

Ez esetben ráadásul a radikális lépést, a Politico értesülései szerint, kifejezetten von der Leyen saját pártja szorgalmazza, míg a szintén őt támogató Szocialisták és Demokraták pártcsaládja egyelőre nem szeretne ilyen drasztikus végkifejletről beszélni.

A parlamenti lázadás híre különösen irritálja az észak-európai országokat, amelyek alapvetően támogatják von der Leyen reformját, és nettó befizetőként kulcsszereplők a tárgyalásokon.

A 21. század kihívásait nem lehet a 20. század közepéről származó költségvetéssel kezelni. Amíg ez a felismerés nem válik általánossá, nem világos, miért kellene többet fizetniük.

– jegyezte meg egy a lapnak nyilatkozó EU-s diplomata.

Az MFF szintén EPP-s parlamenti jelentéstevője, Sigfried Mureșan már fél éve folytatja kereszteshadjáratát a kohéziós és agrárpolitika megtartásáért, leginkább az átláthatóságra és az uniós értékekre hivatkozva. Bár a tervezet visszadobásának lehetőségét ő sem mondta ki még, az nyilvánvaló, hogy rendkívül komolyan veszi „küldetését.”

Mindennek ellenére azonban végső soron csak a nemzeti kormányok adják a pénzt, így a papírforma szerint a Parlament nem akaszt meg olyan dolgokat, amelyekben végre konszenzus alakult ki a Bizottság és a tagállamokat tömörítő Tanács között.

A kérdés most az, hogy az évről évre újabb válságokkal szembesülő EU-ban mennyire változhatnak a jól bevett gyakorlatok, és

az unió melyik szerve képes magának több kompetenciát szerezni ebben a geopolitikailag is jelentősen terhelt időszakban.

Címlapkép forrása: EU